Korea ékkövei
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szószedet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szószedet. Összes bejegyzés megjelenítése

Szószedet II. | Teszt

2021. május 1.

Mivel az első szószedetes teszt nagy sikert aratott, ezért elhoztam a folytatást! Ezekben a tesztekben tesztelhetitek a szószedet tudásotokat az egyes, korábbi posztok alapján. A tesztben magyarul fogtok látni szavakat, és a 4 megadott alternatíva közül kell kiválasztanotok annak a koreai megfelelőjét. Mielőtt megcsináljátok, nézzétek át az emlegetett szószedetet (IDE kattintva), mert az abban található szavakból lett összeállítva a teszt. Miközben csináljátok, ne csaljatok! Ne nézzetek bele a posztba, vagy fordítózzátok ki. Persze senki nem ellenőrzi, a ti lelkiismeretekre van bízva, de annak úgy nincs értelme. :)

Ha készen vagytok, írjátok meg, hogy sikerült! Sok sikert! 

Szószedet I. teszt

2021. február 9.

Szavakat fogsz látni leírva magyarul, és az a dolgod, hogy a 4 megadott válaszlehetőség közül kiválaszd a koreai megfelelőjét. A teszt ez alapján a poszt alapján készült, szóval nézd át, mielőtt nekiállsz, de ne csalj! Persze megteheted, úgysem derül ki, de annak semmi értelme. :)

Ha készen vagytok, írjátok meg, hogy sikerült! Sok sikert!


(Szívesen támogatnád a munkámat? Az alábbi gombra kattintva ezt egy kávé árával megteheted.)

Szószedet IV.

2020. szeptember 20.
Főnevek:

나라 (nara) = ország
가방 (kabang) = táska, hátizsák
창문 (changmun) = ablak
잡지 (jabji) = magazin
방 (bang) = szoba
냉장고 (naengjanggo) = hűtőszekrény
개 (kae) = kutya
강아지 (kangaji) = kiskutya
고양이 (koyangi) =macska
쥐 (jwi) = patkány, egér
펜 (pen) = toll
전화기 (jeonhwagi) = telefon
커피 (keopi)= kávé
식당 (sikdang) = restaurant
건물 (geonmul) = épület
텔레비전 (tellebijeon) = televízió
미국 (migug) = USA
캐나다 (kaenada) = Kanada
학교 (hagkyo) = iskola
은행 (eunhaeng) = bank

Határozószók:

안 (an) = bent/belül
위 (wi) = a tetején
밑 (mit) = alul/lent
옆 (yeop) = mellett
뒤 (dwi) = mögött
앞 (ap) = előtt/szemben
여기 (yeogi) = itt

Igék:

있다 (issa/itta) = valamilyen helyen lenni

Melléknév:

있다 (issa/itta): birtokolni valamit

Színek | Szószedet

2020. június 14.

Szín - 색깔 (Saegkkal)
Narancssárga - 주황색 (juhwangsaek)
Citromsárga - 노란색 (noransaek)
Világos sárga - 연노란색 (yeonnoransaek)
Kék - 파란색 (paransaek)
Ég kék - 하늘색 (haneulsaek)
Indigó kék - 남색 (namsaek)
Türkiz - 청록색 (cheongnoksaek)
Piros - 빨간색 (bbalgansaek)
Zöld - 초록색 (choroksaek)
Világoszöld - 연두색 (yeondusaek)
Fekete - 검정색 (geomjeongsaek)
Barna - 갈색 (galsaek)
Sötétbarna - 밤색 (bamsaek)
Gesztenyebarna - 적갈색 (jeokgalsaek)
Rózsaszín - 분홍색 (bunhongsaek)
Sötét rózsaszín - 진분홍색 (jin-bun-hong-saek)
Lila - 보라색 (borasaek)
Világos lila - 연보라색 (yeonborasaek)
Fehér - 흰색 (heuinsaek)
Szürke 회색 (hoesaek)
Világos szürke - 밝은 회색 (bal-geun hweh-saek)
Arany - 금색 (geumsaek)
Ezüst - 은색 (eunsaek)
Bronz - 청동색 (cheongdongsaek)
Bézs - 베이지색 (beijisaek)
Csontszín - 아이보리색 (aiborisaek)
Khaki - 카키색 (kakisaeg)
Szivárvány szín - 무지개색 (mujigaesaek)
Több színű - 여러 가지 색 (yeoreo gaji saek)
Lágy színek - 부드러운 색 (budeureoun saek)
Élénk színek - 선명한 색 (seonmyeonghan saek)
Sötét színek - 어두운 색 (eoduun saek)
Világos színek - 밝은 색 (balkeun saek)
Pasztell színek - 파스텔 톤의 색 (phaseuthel thone saek)

Mondatban:
Szeretem a pirosat/piros színt: 빨간색 좋아해요 (ppalgansaek joahaeyo)
Szeretem a piros színű bicikliket: 빨간색 자전거 좋아해요 (ppalgansaek jajeongeo joahaeyo)

Bolondok napjai szószedet

2020. április 1.
Na, ki szeretné tudni, hogy mondjuk koreaiul, hogy "Április bolondja!"? Mindenki, ugye? Remélem is, mert ma hoztam nektek egy rövidke szószedetet ezzel a témával kapcsolatban!



Bolondok napja / Április bolondja - 만우절 - man-ujeol
vicces - 웃기는 - uggineun
vicc - 농담하다 - nongdamhada
hazugság - 거짓말 - gyeojinmal
meglepetés - 놀라다 - nollada
ravasz - 몰래 - mollae
prankster - 장난꾸러기 - jangnankkureogi
prank - 장난 - jangnan
megviccel - 장난을 치다 - jangnaneul chida
humor - 유머 - yumeo
bolond - 바보 - babo
megtévesztő/félrevezető - 속이는 - sogineun
Április elseje - 4월 1일 - sawol iril





Szószedet III.

2020. március 5.

*A szószedetekben ki fogom írni romanizálva a szavakat, de a nyelvtanulós posztokban nem. Tudom, hogy szívás, de muszáj, hogy menjen romanizálás nélkül is az olvasás, mert az átírásból tanulni a kiejtést nagyon nem lesz jó. 

Főnevek:

음식 (eumsik) = étel
케이크 (keikeu) = sütemény/torta
공항 (gonghang) = repülőtér
병원 (byongwon) = kórház
공원 (gongwon) = park
한국어 (hangugeo) = koreai (nyelv)
머리 (meori) = fej
다리 (dari) = láb
손가락 (songarak) = ujj
귀 (gwi) = fül
팔 (pal) = kar
눈 (nun) = szem
입 (ib) = száj, ajkak
배 (bae) = has
버스 (beoseu) = busz
배 (bae) = hajó
우리 (uri) = mi

Igék (szótári alak):


먹다 (meokda) = enni
가다 (kada) = menni
만나다 (mannada) = találkozni
닫다 (dadda) = becsukni
열다 (yeolda) = kinyitni
원하다 (wonhada) = akarni (egy tárgyat)
만들다 (mandeulda) = csinálni/készíteni (angolosoknak: to make)
하다 (hada) = csinálni (angolosoknak: to do)
말하다 (malhada) = beszélni
이해하다 (ihaehada) = (meg)érteni
좋아하다 (joh-ahada) = kedvelni (tárgyat/embert)

Melléknevek (szótári alak):

크다 (keuda) = nagy(nak lenni) (angolosoknak: to be big)
작다 (jagda) = kicsi
새롭다 (saerobda) = új
낡다 (nalgda) = régi
비싸다 (bissada) = drága
싸다 (ssada) = nem drága/olcsó
아름답다 (areumdabda) = gyönyörű
뚱뚱하다 (ttungttunghada) = kövér/pufók
길다 (kilda) = hosszú
좋다 (johta) = jó

Határozószavak:

아주 (aju) = nagyon
매우 (maeu) = nagyon 
너무 (neomu) = túl(ságosan) ((nagy, kicsi, finom például) (gyakran használják ezt is arra, hogy "nagyon")

A szótári alakok alatt azt kell érteni, hogy ezeket szinte soha nem halljuk/látjuk így használni, ezek mindig ragozva vannak. Ha egy ige/melléknév 다-ra végződik, az szinte mindig szótári alak, tehát valahogy ragoznunk kell, hogy helyes legyen a mondatunkban. A ragozás későbbi lecke, szóval nem baj, ha nem tudjátok még, csak jegyezzétek meg, hogy ezek mind szótári alakok (leszámítva a főneveket, és a határozószavakat, mert azokat már nem alakítjuk).

Szószedet II.

2020. február 7.
*A szószedetekben ki fogom írni romanizálva a szavakat, de a nyelvtanulós posztokban nem. Tudom, hogy szívás, de muszáj, hogy menjen romanizálás nélkül is az olvasás, mert az átírásból tanulni a kiejtést nagyon nem lesz jó. 

Főnevek:

나라 (nara) = ország
가방 (kabang) = táska/hátizsák
창문 (changmun) = ablak
잡지 (jabji) = magazin
방 (bang) = szoba
냉장고 (naengjang-go) = hűtőszekrény
개 (kae) = kutya
강아지 (kangaji) = kölyökkutya/kiskutya
고양이 (koyangi) = macska
쥐 (jwi)  = patkány, egér
펜 (pen) = toll
전화기 = phone
커피 (keopi)= kávé
식당 (sikdang) = étterem
건물 (geonmul) = épület
텔레비전 (tellebijeon) = televízió
미국 (mikuk) = USA
캐나다 (kaenada) = Kanada
호텔 (hotel) = hotel
학교 (hakgyo) = iskola
은행 (eunhaeng) = bank

Határozószavak:

안 (an) = bent
위 (wi) = fent
밑 (mit) = lent
옆 (yeop)= mellett
뒤 (dwi) = mögött
앞 (ap) = előtt
여기 (yeogi) = itt

Ige:
있다 (itta) = lenni valahol

Melléknév:
있다 (itta) = birtokolni valamit

Szószedet I. | Alapok

2020. február 2.
*A szószedetekben ki fogom írni romanizálva a szavakat, de a nyelvtanulós posztokban nem. Tudom, hogy szívás, de muszáj, hogy menjen romanizálás nélkül is az olvasás, mert az átírásból tanulni a kiejtést nagyon nem lesz jó. 

한국 사람 (hangug saram) = koreai ember/személy
한국어 (hangug-eo) = koreai nyelv (A koreaiaknak a koreai nyelvtanóra 국어 수업 (gug-eo sueob), de a 수업 -ot el lehet hagyni. 수업 = tanóra)
한국인 (hangug-in) = koreai ember/személy
한국 역사 (hangug yeogsa) = koreai történelem (az iskolában a történelemórát 한국사 수업 (hangugsa sueob)-nek hívják.)
한국 문화 (hangug munhwa) = koreai kultúra
한국 경제 (hangug gyeongje) = koreai gazdaság
한국 전쟁 (hangug jeonjaeng) = a koreai háború
한국주식시장 (hangugjusigsijang) = koreai tőzsde
한국어능력시험 (hangug-eoneunglyeogsiheom) = koreai nyelvvizsga (TOPIK)
대한민국 (daehanmingug) = Ez az ország hivatalos neve.
도시 (dosi) = város
이름 (ireum) = név
저 (jeo) = én (formális)
나 (na) = én (informális)
남자 (namja) = férfi
여자 (yeoja) = nő
이 (i) = ez
그 (ku) = az
저 (jeo) = (am)az (amikor valami nagyon messze van)
것 (got) = dolog
이것 (igeo) = ez (a dolog)
그것 (kugeo) = az (a dolog)
저것 (jogeo) = az (a dolog - ha nagyon messze van)
의자 (uija) = szék
탁자 (takja) = asztal
선생님 (seongsaengnim) = tanár
침대 (chimdae) = ágy
집 (jib) = ház
차 (cha) = autó
사람 (saram) = ember/személy
책 (chaek) = könyv
컴퓨터 (keompyuteo) = komputer
나무 (namu) = fa/erdő
소파 (sopa)= szófa
중국(jung-gug) = Kína
일본 (ilbon) = Japán
문 (mun) = ajtó
의사 (uisa) = doktor
학생 (haksaeng) = tanuló
이다 (ida) = lenni (angolosoknak: to be)
네 (ne) = igen
아니 (anyi) = nem
Kifejezések
안녕하세요 (annyeonghaseyo) = Helló/Jó napot!
감사합니다 (gamsahabnida) = Köszönöm!
잘 지내세요? (jal jinaeseyo?) = Hogy vagy?
제발 (jebal) = Kérlek.

(Szívesen támogatnád a munkámat? Az alábbi gombra kattintva ezt egy kávé árával megteheted.)