Korea ékkövei
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koreai könyv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koreai könyv. Összes bejegyzés megjelenítése

Cenzúrázni kell a tinédzsereknek szóló könyveket?

2025. február 18.

Tavaly október 10-én Han Kang dél-koreai író nyerte el az irodalmi regénydíjat. A megtiszteltetés ellenére a Szülők Országos Szövetsége azt állította, hogy reprezentatív munkája, "A vegetáriánus" káros a tinédzserekre. Még aláírásokat is gyűjtöttek, ellenezve a könyv általános- és középiskolákban való elhelyezését országszerte. De vajon milyen irányt kellene valóban követnie a "káros" könyveknek egy vitában?

Könyvtiltási trend

A tinédzserekre ártalmas könyvek olyan könyvek, amelyek rontják a tinédzserek testi vagy mentális egészségi állapotát, beleértve az olyan tartalmakat, mint a szexualitás, az erőszak és a drogok. Az ilyen könyvek „tinédzserek számára ártalmasként" való besorolása mindig is ellentmondásos volt. Manapság minden eddiginél több érv szól a tinédzserek számára káros könyvek cenzúrája mellett a nyilvános könyvtárakban, valamint az általános-, és középiskolai könyvtárakban. A Koreai Kiadóipari Promóciós Ügynökség (KPIPA) ezen listája hivatalosan a Fiatalkorúak 16 Védelméről szóló Törvény alapján ítéli meg a könyvek ártalmasságát. Az oktatási minisztérium és a könyvtárak azonban önállóan sorolhatnak be bizonyos könyveket károsként, és korlátozhatják a hozzáférésüket. Más szóval, a listázási folyamat nincs szisztematikusan meghatározva. 2023 májusában Chungnam tartomány egyes konzervatív csoportjai panaszt emeltek a könyvtárakban, és a szexuális nevelésről és a nemek közötti egyenlőségről szóló könyvek korlátozását kérték. 133 civil szervezet határozottan ellenezte ezt, ami nagy vitákat eredményezett. 2023 szeptemberében a Gyeonggi Tartományi Oktatási Hivatal hivatalos dokumentumokat küldött a tinédzserek számára káros anyagok besorolási kritériumairól minden oktatási hivatalnak. Ez problémás volt, mivel a dokumentum tartalmazta a konzervatív csoportok által javasolt káros könyvek listáját. Ezek a konzervatív csoportok nyomást gyakoroltak a könyvtárakra az által, hogy négy alkalommal küldtek el hivatalos dokumentumokat a szexuális nevelésről szóló könyvek jelenlegi helyzetének vizsgálatáról, így sürgetve azt, hogy ezeket a könyveket fenttartásokkal kezeljék. Ennek eredményeként 5868 nemek közötti egyenlőséggel és szexuális oktatással kapcsolatos könyvet távolítottak el vagy korlátoztak Gyeonggi tartomány 2490 általános-, és középiskolájában. A korlátozott könyvek reprezentatív példái a 153 iskolában betiltott Welcome To Your Period! (fiatal lányoknak szóló könyv a menstruációról) és a 132 iskolában betiltott Szexuális nevelési Közismereti Szótár. 517, a szexuális neveléshez nem kapcsolódó könyvet is korlátoztak, köztük a Proof of Sphere-t (Choi Jin-young), egy Yi Sang irodalmi díjnyertes regényt, és a Mindenki érzékeny a megjelenésére (Jeong Jae-seung doktor írta). Mindeközben Han Kang lett az első koreai regénydíjas író, aki felkeltette a közvélemény figyelmét azzal, hogy a nyertes A vegetáriánus című könyve is a korlátozott könyvek közül került ki. Napjainkban tovább szaporodnak a tinédzsereknek szóló ártalmas könyvek listázásával kapcsolatos viták.

Ugyanaz a kérdés, különböző válaszok

- Az idő, amikor valóban szükség van védelemre

A korlátozást támogató oldalnak az első érve az volt, hogy a káros könyvek felgyorsíthatják a tinédzserek lelki zűrzavarát az értékteremtés előtt. Oh Eun-young pszichiáter szerint a serdülőkor az az időszak, amikor az impulzivitás természetesen növekszik, így a tinédzserek könnyen befolyásolhatók bagatell események vagy médiumok által. Ez ésszerűen arra a következtetésre vezet, hogy a tinédzserek még nem kritikus gondolkodók, és nem képesek önállóan feldolgozni a káros könyveket. Példa erre, hogy ahogy egyes filmek és játékok korhatárosak, úgy a könyveknél is besorolási rendszert kellene alkalmazni. Az Egyesült Államok nonprofit szervezete, az EveryLibrary Institute 2023-ban végzett egy felmérést a szülők iskolai könyvtárakról és könyvtárosokról alkotott megítéléséről, amiben a válaszadók 80%-a értett egyet a különböző életkornak megfelelő tartalombesorolási rendszerek használatával.

Továbbá a második érv az volt, hogy az iskola olyan intézmény, amely a társadalmilag elterjedt ismereteket tanítja, ami nem fedhet le kényes témákat. A Sungkyun Timesnak adott interjúban egy általános iskolai tanár azt mondta: 

„Bár a diákok az iskolán kívül is hozzáférhetnek bizonyos könyvekhez, más probléma, ha ezek a könyvek az iskolában vannak.”

– azt állítva ezzel, hogy az iskoláknak nem szabad olyan környezetet teremteniük, ahol a tanulók könnyen elérhetik a szociálisan érzékeny tartalmakat.

Kitettségen keresztüli tanulás

Másrészt az ellenoldal azt állította, hogy a könyvcenzúra korlátozza a szellemi szabadságot. A Polgári Összefogás a Helyes Olvasási Kultúráért 2023-ban megtartott fóruma szerint a könyvcenzúra sérti az olvasói jogokat, és csorbítja a könyvtárak és a kiadványok szabadságát. Például a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó könyvek tinédzserek számára ártalmas könyvként való címkézése elősegíti az LMBTQ diszkriminációt és előítéleteket, társadalmi és politikai szinten egyaránt. Egyesek azzal érvelnek, hogy ahelyett, hogy "védelem" címszó alatt elkoboznak könyveket, ezeknek a kérdéseknek a megfelelő kezelése előnyösebb oktatási módszer lenne. Inti Chavez Perez, a Tisztelet: Minden, amit egy srácnak tudnia kell a szexről, szerelemről és beeegyezésről írójával készített interjúja során a következőt mondta:

„Lehet, hogy a felnőttek számára egyszerű betiltani bizonyos könyveket, csak mert ők már túl vannak a serdülőkoron, azonban a megfelelő útmutatókhoz és információkhoz való hozzáférés blokkolása komoly károkat okozhat a serdülőknek.”

Ezenkívül aggasztó, hogy ez a vita nem tartalmazza a tinédzserek hangját, amely a vita tényleges témája. A legtöbb beszélgetésben csak szülők, pedagógusok és politikusok vesznek részt, figyelmen kívül hagyva azokat, akiket a leginkább érint. Egy középiskolás diák azt mondta az SKT-nak:

„Az olyan könyveket, mint A vegetáriánus, amelyek az erőszak nagyon mély témáját dolgozzák fel, nem szabad betiltani, csak azért, mert szexuális jellegű leírásokat tartalmaznak. Ha megfosztjuk az ilyen könyvektől a diákokat, az elveszi a lehetőséget a tinédzserektől, hogy mélyebben elmélkedjenek az életről.”


Egy paradoxon: melyek az "abszolút megfelelő" könyvek?

Han Kang: Human Acts
Nem létezik hivatalos eljárás arról, hogyan, mi alapján kellene kiválasztani a tinédzserek számára káros könyveket. Dr. Bae Jeong-weon, a Sejong Egyetem professzora és a Koreai Szexuális Oktatási Szakértők Szövetségének elnöke hangsúlyozta a szisztematikus eljárások szükségességét. Dr. Bae azt szorgalmazta, hogy ha a tinédzserek számára káros könyvekről kell dönteni, akkor egy szakértői csoportot kell létrehozni a káros tartalom egyértelmű és átlátható kritériumokkal történő megállapítására. Az ilyen jellegű eljárások azonban nem elegendőek a probléma lényegének megoldására. A tinédzsereknek szóló ártalmas könyveket nehéz kezelni, mivel összetett problémáról van szó, amely összefonódik a politikával, a társadalommal, az oktatással és a vallással. Ennek ellenére nincsenek teljesen oda nem illő vagy abszolút megfelelő könyvek. Egy bizonyos ideig cenzúrázott könyvet később nyugodtan lehet dicsérni. Például a Han Kang által írt Human Acts című regény, ami a Gwangju-mészárlást dolgozza fel, Park Geun-hye kormányzása idején a tiltólistán szerepelt. Ezenkívül egy Dél-Koreában egykor betiltott könyvet a külföldi szexuális nevelés legjobb könyveként jelöltek meg. Ez a Tisztelet: Minden, amit egy srácnak tudnia kell a szexről, szerelemről és beleegyezésről, amelyet egykor a KPIPA a tinédzserek számára káros könyvek közé sorolt, külföldön széles körben elismert, elnyerte a legjobb ifjúsági könyv svéd díjat, és világszerte 15 országban adták ki. A Welcome to Your Period!, amelyet 2023 szeptemberben a Gyeonggi tartomány legtöbb iskolájában betiltottak és korlátoztak, a 2020-as Australian Book Industry Awards nyertese volt. Végső soron nincs abszolút mérce a jó vagy a rossz könyvekre. A káros könyvek kiválasztása korszakonként és kultúránként eltérő. Egy konkrét könyv kijelölése a korszakfelfogást és a társadalom üzenetét ábrázolja. Ha a listázást folytatni akarják, akkor alaposabban felül kell vizsgálni a procedúrát.

A tinédzsereknek szóló ártalmas könyvek témája kihívást jelent. Valójában mik is a „megfelelő könyvek” a számukra, és kinek kell meghatároznia, hogy melyek azok? A nehéz kérdések azonban önmagukban is értékesek, mert lehetőséget adnak arra, hogy gondolkodjunk a nem gyakran tárgyalt témákon, és ezáltal egy jobb irányon az emberiség számára.

Forrás: ITT

(Ha szereted a munkámat, és szívesen támogatnál egy kávé árával, akkor ezt az alábbi gombra kattintva teheted meg.)

Park Dzsó-Szuk, Jon Szang-Ho: Vonat Puszánba - Zombiexpressz

2021. április 2.

Cím: Vonat Puszánba

Írók: Park Dzsó-Szuk, Jon Szang-Ho

Kiadó: Athenaeum Kiadó

Oldalszám: 221

Kiadás éve: 2020

Rendeld meg ITT!

Fülszöveg: 

"Apa, ugye mindig velem leszel?"
A munkamániás vérszívó, ahogy a háta mögött Szogut nevezik a kollégái, vonatra száll a kislányával, hogy találkozzon a volt feleségével. Csak lassan eszmélnek rá, hogy egy azonosítatlan vírus terjedt el országszerte. Fertőzöttek özönlik el az utcákat, akik megharapnak mindenkit, akit érnek – és elszabadul a járvány. Szogu megpróbálja eljuttatni kislányát az immár egyetlen biztonságosnak számító városba, Puszánba.

A kultikussá vált koreai zombihorrorfilm regényesített változata végre magyarul!


Véleményem: Nem egy olyan könyvet olvastam már, ami alapján film készült. De olyan könyvet, ami film alapján készült, nem sokat. Alapvetően ez még nem is volt különösebben zavaró, sőt, nosztalgikus is volt, hogy visszaköszöntek ugyanazok a párbeszédek és jelenetek, mint amiket a filmben láttam. Bár őszintén nem értem, mire jó egy filmet "megkönyvesíteni". Persze nyilván mivel a Train To Busan kultikus filmmé nőtte ki magát, mindenképp le kellett húzni róla még egy bőrt, és bezsebelni még több pénzt. De ha már így van, azt lehetett volna élvezetesen is csinálni.

Az első problémám a magyarosítással akadt, mégpedig a nevekkel. Eleve nem egységes, hiszen a borítón az egyik író neve "Park"-nak van írva, de a könyvön belül az egyik ugyanilyen vezetéknevű szereplőé "Pak"-ként szerepel. Ha már ragaszkodunk a magyarosításhoz (ami egyébként rémesen esetlenül és bután mutat), akkor azt tegyük egységesen, és ne zavarjuk össze a népet. Magyarosítás szerint Paknak kell írni, de akkor ez az író nevére is vonatkozik. Így most szegény félig angol, félig magyar átírással van feltüntetve, ami az én szépérzékemet nagyon zavarja. 

És akkor térjünk rá a könyv tartalmára. Nem ez az első ázsiai könyv, amit olvasok, és nagyon meglep, mennyire különbözik az, amit ők és amit mi minőséginek nevezünk. Az ázsiai írók olyan stilisztikai hibával írják végig a regényeiket, amikért itthon a magyar kiadók visszadobják a kéziratot (vagy a szerkesztők kitépik a hajukat). Nálunk itthon a kezdő, tizenéves írópalánták írnak úgy, mint ahogy ez a könyv meg van írva (és ki van adva). A mondatok esetlenek, gyengék, szétesettek és hol túlírtak, hol pedig túl tördeltek. Azt mindenki tudja, hogy a rövid vagy tőmondatok feszültséget keltenek, ez egy gyakori írói eszköz. Ez a könyv tele van ilyenekkel, de nem akkor használták őket az írók, amikor feszültséget akartak kelteni, hanem mindig. Egyszerűen fárasztó volt olvasni a sok kurta, rövid mondatot, túlságosan tördelté tetette a regényt. A szóismétlésekről már ne is beszéljünk (bár ez inkább a magyar kiadás hibája lehet, hiszen a magyar nagyon változatos nyelv, nem hiszem el, hogy nem lehetett egyes helyeken szinonimákat vagy más szófordulatokat találni). Egyáltalán nincs jól megírva ez a regény, legalábbis magyar szemmel. Én ennél dinamikusabb és gördülékenyebb szöveget várok el egy kiadott könyvtől. Képtelen vagyok élvezni az ilyet.

A könyv cselekménye semmiben sem tér el a filmtől, talán csak a szereplők kaptak plusz (klisésebb) háttérsztorikat. Amivel pedig az a baj, hogy olyan totál felesleges mellékszereplők is kaptak egy fél oldalnyi ismertetőt, akiket amúgy egyik fejezetben megismertünk, a másikban pedig már ki is nyírtak a zombik. Felesleges. Egyszerűen felesleges szópazarlás volt értük, mivel az olvasó (legalábbis én) egyébként sem törődött a sorsukkal (már csak azért sem, mert időm sem volt rá, hisz a következő fejezetben kinyírták). Kicsit átverve is éreztem magam néhol, amikor hosszasan szövegeltek egy-egy karakter életéről, majd a következő bekezdésben megölték; miért pazarolták az időmet arra, hogy elmeséljék, ki ő, és milyen ember, ha a cselekmény utána rögtön nélküle folytatódik? Arról már nem is beszélve, hogy mivel ez a történet egy társadalomkritika is egyben (mint az ilyenek általában), ezért mindenki háttérsztorija unalmasan klisés. Vagy gazdag az illető, és ezért nem foglalkozik eleget a családjával (khm, Szogu, rólad beszélek), vagy szegény és nemes, vagy szegény, de hataloméhes, vagy jó pozícióban lévő és végtelenül önző. Ugye nem kell elkezdenem összeszámolni, hányszor láttuk már ezeket? Kicsit idegesít már, hogy az emberek azt hiszik, ezeken az élethelyzeteken túl semmi más nem létezik. Itt vagyok példának én, vagy a családom, akik egyik fent felsorolttal sem tudunk azonosulni, de az ismerőseim nagy része dettó. Ezek nagyon általános, nagyon lecsupaszított, nagyon gyenge élethelyzetek, az emberek sokkal összetettebb, komplexebb körülmények között élnek, mint amiket állandóan lenyomnak a torkukon ezekkel az általános, közhelyes és klisés háttérsztorikkal.

Amit már a filmben sem értettem, hogy Szogu elvileg egy jól kereső pasas; akkor meg minek vonattal mennek Puszánba? Nincs kocsija, hogy levezessen? Még hamarabb is leérnének, mint így. Persze a sztori miatt fontos a vonat, de akkor ne tegyük tönkre a történetet azzal, hogy egy gazdag csávó olyan közlekedési eszközt használ, ami teljesen irracionális a részéről. 

Visszatérve a regény szövegére; sajnos olyan rossz minőségben volt megírva, hogy én, aki egyébként akármin el tudom sírni magam, és ilyen szempontból elég érzékeny vagyok, szemrebbenés nélkül olvastam végig, ahogy mindenkit kinyírtak a zombik. Egyszerűen nem tudtam átérezni semmit, nem tudtam belemerülni a könyvbe, nem tudtam kötődni sem a szereplőkhöz, mert a rossz fogalmazás folyamatosan kirántott. Nem tudom, minden ázsiai regény ilyen-e, de a legtöbb kiadott, amivel találkoztam sajnos mind ehhez hasonló. A történetek gyakran nagyon egyediek és érdekesek (ez is az!), de a fogalmazás nagyon zavaró. És ez nem hozzászokás kérdése, hanem konkrétan lejjebb kell tenni a lécet a szöveg minőségét illetően.

A történet lendületes és akció dús, szóval unatkozni tényleg nem lehet rajta. A filmhez semmit nem ad hozzá, a szöveg pedig nagyon gyenge. Nem mondom, hogy kár volt kiadnom rá a pénzemet (persze, hogy nem, szép a borító :3), de egyszer elég volt.