Kevés kém jutott valaha olyan közel egy ellenséges állam vezetőjéhez – különösen egy olyan zárkózott országhoz, mint Észak-Korea –, mint Park Chae-seo, akinek fedőneve „Fekete Vénusz” volt. Az 1990-es években kiábrándult dél-koreai katonatisztnek adta ki magát, aki üzletemberként észak-koreai helyszíneken forgatott reklámokat dél-koreai cégek számára.
„Rendkívül stresszes volt kémként élni” – mondta a 64 éves Park az AFP-nek. „A legapróbb hibánál is lebukhattam volna, akár egy ostoba elszólás miatt.”
A Délre küldött észak-koreai kémekkel ellentétben neki nem adtak ciánkapszulát arra az esetre, ha elfognák.
„Arra képeztek ki minket, hogy saját kezünkkel vessünk véget az életünknek” – mondta, hozzátéve, hogy ezt bizonyos „kritikus pontok” segítségével lehetett végrehajtani a testen.
A „Fekete Vénusz” 1990-ben kezdte pályafutását a katonai hírszerzésnél. Feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön Phenjan akkor még kezdeti stádiumban lévő nukleáris programjáról.
Összebarátkozott egy koreai származású kínai atomfizikussal, aki egymillió dollárért cserébe elmondta hogy Észak-Korea két kis hatóerejű nukleáris fegyvert szerzett be.
1995-ben belépett a hírszerzéshez, ahol megkapta a „Fekete Vénusz” fedőnevet. Ezután Pekingbe küldték egy dél-koreai importcégnél dolgozni, amely észak-koreai termékeknek álcázott vámmentes árukat forgalmazott. Ez lehetővé tette számára, hogy kapcsolatokat építsen ki Észak-Koreában.
Korrupcióval is sikerült közel kerülnie a phenjani rezsim tisztviselőihez. Egy pekingi látogatás során például hamis Rolex órákat adott az észak-koreai hírszerzés vezetőjének.
Park Chae-seo szerint akkor kezdett igazán ismerté válni, amikor segített kiszabadítani Jang Song Thaek egyik unokaöccsét – aki a jelenlegi vezető, Kim Jong-un nagy befolyású nagybátyja volt –, miután Kínában őrizetbe vették. Emellett segített rendezni egy 160 ezer dolláros tartozását is a kínai üzletemberek felé.
Jang Song Thaek családja – akit később, 2013-ban árulás miatt kivégeztek – meghívta őt Phenjanba, hogy megköszönjék a segítségét. Park reklámügynöksége négymillió dolláros szerződést kötött egy észak-koreai turisztikai szervezettel, hogy reklámfilmeket forgassanak a Paektu-hegynél, amely Észak-Korea spirituális bölcsőjének számít, illetve a Kumgang-hegynél is.
Miután a Szovjetunió összeomlásával Észak-Korea elveszítette legfontosabb hitelezőjét, a rezsimnek sürgősen pénzre volt szüksége. A kém elmondása szerint segített a Kim család tagjainak abban, hogy antik kínai porcelánokat adjanak el gazdag dél-koreaiaknak.
Északi szél
Az észak-koreai vezető, akit egy magas rangú hírszerző tiszt kísért, még kezet sem fogott vele.
„A hangja kissé rekedt volt” – emlékezett vissza Park.
A beszélgetés főként porceláneladásokról szólt.
„Eléggé megkönnyebbültem, mert ez azt jelentette, hogy az északiak teljesen megbíztak bennem” – mondta.
Kim Jong-ilt ugyanakkor nagyon érdekelték a dél-koreai elnökválasztások is. Dél-Koreában a választási években gyakran történtek határ menti katonai incidensek, amelyeket a konzervatívok arra használtak fel, hogy a bizonytalan szavazókat maguk mellé állítsák. Ezt a jelenséget „északi szélnek” nevezték.
Az 1987-es dél-koreai elnökválasztás előtt alig három héttel észak-koreai ügynökök felrobbantották a Korean Air egyik repülőgépét az Andamán-tenger felett, 115 ember halálát okozva.
Az 1997-es választások előtt észak-koreai tisztviselők azt mondták Parknak, hogy a konzervatív dél-koreai elnökjelölt, Lee Hoi-chang három szövetségese fegyveres provokáció végrehajtását kérte tőlük.
„Saját szememmel láttam egy pekingi hotelszobában, ahogy az észak-koreaiak azokat a pénzkötegeket számolták, amelyeket a dél-koreaiaktól kaptak” – mondta.
Az összeg összesen 3,6 millió dollár volt: 36 köteg, egyenként 100 ezer dollárral.
Park jelentette az összeesküvést feletteseinek, valamint az ellenzéki jelölt, Kim Dae-jung környezetének, akik nyilvánosságra hozták az ügyet. A támadás végül nem történt meg, Kim Dae-jung pedig megnyerte a választást.
A három konzervatív politikust elítélték a nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt, amely tilt minden kapcsolatot Észak-Koreával. Fellebbezés után azonban felmentették őket, mert Park nem volt hajlandó ellenük tanúskodni.
Miután lelepleződött a fedősztorija, a hírszerzés elbocsátotta Parkot. Ezután visszatért Kínába, ahol ideje nagy részét golfozással töltötte.
A dél-koreai hírszerzés nem kívánta kommentálni a „Fekete Vénusz” állításait.
Miután a konzervatívok ismét hatalomra kerültek, és új hírszerzési vezetőt neveztek ki, Parkot 2010-ben Szöulban letartóztatták, majd elítélték, amiért titkos információkat adott át Phenjannak. Ő azonban azt állította, hogy jelentéktelen adatokat továbbított csupán azért, hogy fenntartsa az észak-koreaiak bizalmát.
„Hat évig magánzárkában tartottak” – állította Park, aki szerint ez politikai megtorlás volt.
Park azt mondta: ha a geopolitikai helyzet ismét megváltozik, és újra rossz oldalra kerül, van egy ütőkártya a kezében, amelyet 2010-ben még nem tudott felhasználni: a Kim Jong-illal, Jang Song Thaekkel és más észak-koreai vezetőkkel folytatott beszélgetéseinek hangfelvételei. Állítása szerint ezeket „valahol egy külföldi országban” biztonságban őrzik.
Forrás: ITT
Ha van rá lehetőséged és szívesen támogatnád az oldalt, akkor ezt az alábbi gombra kattintva megteheted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése