Korea ékkövei
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MeToo. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MeToo. Összes bejegyzés megjelenítése

Tabuk Koreában: Szex és szexualitás (3. rész)

2026. június 10.

Ha még nem olvastad, kezd az 1. résszel! 

A 1990-es és 2000-es évek jogi reformjai előmozdították a nemek közötti egyenlőséget, többek között a munkahelyi diszkriminációval és a nemi alapú erőszakkal szembeni védelmek bevezetésével (Kim & Roh, 2016). Ugyanakkor a fiatalabb férfiak, különösen a 20-as és 30-as éveikben járók egyre inkább úgy kezdték látni ezeket az intézkedéseket, mintha azok aláásnák saját pozíciójukat egy rendkívül versengő társadalomban.

A 2010-es évek végére Dél-Koreában a #MeToo mozgalom – amelyet egy női ügyész nyilvános vallomása indított el a munkahelyi szexuális zaklatásról – mellett az online szexuális visszaélések száma is meredeken emelkedett. Az egyik legismertebb eset a Telegram „Nth Room” botrány volt, amelyben az elkövetők illegálisan szereztek meg, majd terjesztettek nőket ábrázoló szexuálisan kizsákmányoló és erőszakos tartalmakat online üzenetküldő platformokon, anyagi haszonszerzés céljából (Human Rights Watch, 2020). Bár ezek az esetek széleskörű közvéleményt mozgósítottak a feminista mozgalmak támogatására, egyúttal erős ellenreakciót is kiváltottak a jobboldali médiumok és online közösségek részéről, amelyek a nemek közötti egyenlőségért folytatott erőfeszítéseket megosztónak és túlzottnak állították be.

A 2022-es elnökválasztás során Yoon Suk Yul jelölt tagadta a strukturális nemi egyenlőség létezését, és ígéretet tett a Nemek Egyenlőségéért és Családügyekért Felelős Minisztérium megszüntetésére (Gunia, 2022). Politikai üzenete rezonált a konzervatív szavazók és a csalódott, 20-as éveikben járó fiatal férfiak körében – közülük 58% támogatta Yoont, ami jelentősen hozzájárult győzelméhez (Lee, 2024). Hivatalba lépése óta a nemekre fókuszáló programok finanszírozása megszűnt, átnevezésre vagy megszüntetésre kerültek, ami egy szélesebb politikai trendet tükröz: a nemi jogokat kulturális csatatérként kezelik ahelyett, hogy alapvető emberi jogi kérdésként tekintenének rájuk.

ABORTUSZ: LEGÁLIS, DE SZABÁLYOZATAN

A Legfelsőbb Bíróság 2019-es döntése, amely az abortusz büntethetőségét megszüntette – és amely 2021. január 1-jétől lépett hatályba – mérföldkőnek számított Dél-Korea reprodukciós jogainak történetében. Ugyanakkor a következő jogszabályok hiánya jogi és eljárási űrt teremtett. Az egészségügyi szolgáltatók bizonytalanságban vannak a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban, míg az abortuszhoz folyamodók következetlen hozzáféréssel, magas költségekkel és korlátozott támogatással szembesülnek (Yoon, 2024).

A civil társadalmi szervezetek reagálásként átfogó reprodukciós jogi keretrendszer kialakítását követelik. Követeléseik között szerepel a közegészségügyi biztosítás kiterjesztése az abortuszra, a testi autonómia jogi védelme, valamint a reprodukciós önrendelkezés beépítése az egészségpolitikai irányelvekbe. Bár az Egészségügyi Minisztérium elkezdte kidolgozni a szabályozást az abortusztabletták engedélyezésére, 2025 elejéig egyetlen gyógyszer sem rendelkezett teljes körű engedéllyel vagy szabályozással (Jung, 2024).

SZEXUÁLIS NEVELÉS: ELÉGTELEN ÉS KIREKESZTŐ

A szexuális nevelés Dél-Koreában a nemzeti iskolai tanterv része, de továbbra is erős kritikák érik. A jelenlegi programok főként az önmegtartóztatást hangsúlyozzák, hiányzik belőlük a korszerű információ a fogamzásgátlásról és a nemi úton terjedő fertőzésekről, nem foglalkoznak a szexuális orientációval és a nemi identitással, és megerősítik a bináris nemi normákat. Ezek a hiányosságok nem felelnek meg a fiatalok változó igényeinek (UNESCO, 2023).

A szexuális nevelés modernizálására tett kísérleteket vallási és szülői csoportok ellenállása kísérte, akik a reformokat az LMBTQIA+ és a választásjogot támogató agenda terjesztésének bélyegezték (Lee, 2022). Ennek hatására a civil társadalom a Teljeskörű Szexualitásoktatás (CSE) bevezetéséért küzd, amely jogalapú, befogadó és bizonyítékokon alapuló megközelítést kínál a szexuális és reprodukciós egészség terén. E reformok hiányában a fiatalok továbbra is ki vannak téve a félretájékoztatásnak és káros sztereotípiáknak (UNESCO, 2023).

ÖSSZEFOGLALÁS

A szexualitás kérdése Dél-Koreában egyszerre társadalmi, kulturális és politikai probléma. Bár az ország technológiailag és gazdaságilag a világ egyik legfejlettebb állama, a szexről folytatott nyílt társadalmi párbeszéd még mindig korlátozott. A konfuciánus hagyományok, a konzervatív társadalmi normák, valamint a politikai és ideológiai viták egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a szexuális felvilágosítás sok esetben hiányos, felszínes vagy viták tárgya marad.

A következmények a fiatalok mindennapi életében is megjelennek: a fogamzásgátlás bizonytalan használata, a félretájékoztatás, valamint az online szexuális visszaélések növekedése mind azt mutatják, hogy a szexualitás kérdését nem lehet pusztán tabuként kezelni. A szakértők szerint a megoldás a tudományos kutatáson alapuló, átfogó és életkornak megfelelő szexuális nevelés lenne, amely nemcsak a biológiai folyamatokat, hanem a beleegyezés, az emberi jogok, a digitális biztonság és az egészséges párkapcsolatok kérdéseit is érinti.

Bár a változás lassú, az elmúlt években már láthatók bizonyos elmozdulások: online edukációs platformok, médiaműsorok és civil kezdeményezések próbálják normalizálni a szexualitásról szóló beszélgetéseket. Az azonban továbbra is kérdés, hogy a koreai társadalom képes lesz-e olyan új normát kialakítani, amelyben a szex nem tabuként, hanem az emberi élet természetes és felelős részének tekinthető.

Forrás a teljes anyaghoz: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT 


Ha van rá lehetőséged és szívesen támogatnád az oldal működését, akkor ezt az alábbi gombra kattintva megteheted.

4B mozgalom

2024. október 26.

Talán már ti is hallottatok a 4B mozgalomról, egy időben ellepték a TikTokot az erről szóló videók. A mozgalom 2019 táján indult Dél-Koreában, az alapvető értéke pedig a 4 "nem"-re épül: nincs szex, nincs szülés, nincs randevú és nincs házasság férfiakkal. A 4B a koreai nyelvben az alábbiakat rövidíti: bihon: a heteroszexuális házasság megtagadása. Bichulsan: a szülés elutasítása. Biyeonae: nemet mond a randevúzásra. Bisekseu: a heteroszexuális szexuális kapcsolatok elutasítása.

Ez azért így elég kemény, és még Helen Coffey szerint is úgy hangzik, mint egy görög dráma. Csakhogy a mozgalom a 21. században történik, és nagyon is valós társadalmi problémákra reflektál. 

A mozgalom már meglévő elődökből indult ki, mint a dél-koreai #MeToo, ami a szexuálisan zaklatott és megerőszakolt áldozatokat képviseli, valamint az "Escape The Corset" (nagyon nyersen "Menekülj A Fűzőtől"), ami arra szólítja fel a nőket, hogy szabaduljanak meg a szexuális, társadalmi, testi és pszichológiai elnyomástól. 

Most, hogy sikerült ezzel mindenkit sokkolni, nézzük meg, milyen társadalmi jelenségek és változások vezettek el ehhez a mozgalomhoz. 

Miután évekig pénzügyi válság gyötörte az országot, a fiataloknak növekvő lakhatási költségekkel kellett szembe nézniük, emellett pedig versenyezniük kellett a jó egyetemi helyekért és állásokért, ennek következtében pedig a nők és férfiak viszonya megromlott. Miért? Nos, 2013-tól kezdődően megnőtt a nők aránya a felsőoktatásban, meghaladva ezzel a férfiakét. Ma a nők közel háromnegyede iratkozik be a felsőoktatásba, míg a férfiaknak kevesebb, mint a kétharmada. Korábban elvárt volt, hogy a nők miután házasságot kötnek és szülővé válnak, kiesnek a munkaerőpiacról. Most azonban a férfiak versenytársai lettek a munkaerőpiacon. Számos akadémikus megjegyezte, hogy Korea etnikailag és fajilag nagyrészt homogén, így a nem az alapértelmezett és központi társadalmi törésvonal. Az online fórumokon és a közösségi médiában az elégedetlen férfiak a főiskolai végzettségű nőket "kimchinyeo-nak" vagy „kimchee nőknek” gúnyolják, ezzel önzőnek, hiúnak, önmaguk megszállottjának és a partnerüket kizsákmányolónak bélyegezve őket – írta a "Troll feminizmus"-ról szóló doktori értekezésében Euisol Jeong, feminista tudós.

2014 és 2015 között kialakult egy virulens nőgyűlölő és antifeminista közösség, az Ilbe. Értelmezésük szerint a nők úgy követeltek maguknak további jogokat és kiváltságokat, hogy már eleve hasznot húztak abból, hogy elkerülték a kötelező sorkatonaságot. Az Ilbe meglátása szerint a teljes női lakosság sekélyes és aranyásó. Erre válaszul a női internetező közösség hasonló férfigyűlölő gúnyolódásba és trollkodásba kezdett. A korszak egyik legjelentősebb feminista weboldala, a Megalia alkotta meg a "hannamchung" kifejezést, ami lefordítva "koreai hímcsótányt" jelent, gúnyosan csúnyának, szexistának és megszállott szexvásárlónak nevezve ezzel a koreai férfiakat.

2016-ban egy férfi meggyilkolt egy nőt egy szöuli nyilvános mosdóban, elmondása szerint azért, mert a nők mindig is ignorálták őt. A rendőrség azonban az elkövető saját nyilatkozata ellenére sem volt hajlandó gyűlölet-bűncselekménynek minősíteni a gyilkosságot. A fórumokat, chatszobákat és közösségeket ezután elözönlötték a dühös nők. A digitális feminizmusnak ez a hulláma pedig mindenféle háttérrel rendelkező nőt bevonzott, beleértve a munkásosztálybelieket is.

Ugyanezen év decemberében, amikor a koreai nők termékenységi rátája 1,2 volt (azóta ez 0,78-ra csökkent, ami a legalacsonyabb a világon), a koreai kormány kiadott egy "Nemzeti születési térképet", amelyen feltüntették a reproduktív nők számát és életkorát minden településen, jelezve ezzel, hogy mit várnak el a női polgároktól. (Érdekesség, hogy 2022-ben Yoon Suk-Yeol nyerte az elnökválasztást, aki a feminizmust okolta az alacsony születési rátáért, és ígéretet tett a Nemek Közötti Egyenlőségi és Családügyi Minisztérium megszüntetésére.) A nőket felháborította a térkép és hogy a kormány "állatállománynak" nézi őket. Egy twitter felhasználó erre válaszul készített egy másik térképet, amin a szexuális zavarokkal küzdő koreai férfiak sűrűségét tüntette fel. A digitális feministák közül többen bojkottal reagáltak az állam által elvárt reproduktív munkára, és úgy döntöttek, hogy a terhesség elkerülésének legbiztosabb módja a férfiak teljes elkerülése. Ezeken az online közösségeken keresztül jelent meg a 4B először szlogenként, végül mozgalomként.

A 4B mozgalom menedéket nyújtott a koreai nőknek, de az nem világos, mennyire népszerű vagy elterjedt, tekintve hogy jellegében főként online. A mozgalom továbbá nem szervezett vagy központosított, nincs vezetője, hivatalos oldala vagy fizikai központja. A tagok számát nem dokumentálják, de 5000 és 50000 közé becslik.

És bár ez az életstílus joggal tűnhet extrémnek, ne felejtsük el, hogy 2016-ban egy országos felmérés szerint a párkapcsolati erőszak előfordulási aránya 41,5%, míg globálisan 30%. Továbbá Dél-Koreában a legnagyobb a nemek közötti bérszakadék is: a nők 31%-al keresnek kevesebbet, mint a férfiak, ami háromszor annyi, mint a 11,6%-os világátlag. 

A dél-koreai nőktől elvárt, hogy az apjuk döntsön helyettük, és alkalmazkodjanak a merev szépségideálokhoz. A 4B követői joggal gondolják, hogy a koreai férfiak lényegében menthetetlenek, a kultúrájuk reménytelenül patriarchális és gyakran egyenesen nőgyűlölő. 

A 2022-es választási kampányában Yoon Suk-Yeol elnök azt állította, hogy Dél-Koreában már nem létezik strukturális szexizmus, annak ellenére, hogy korábban a feminizmust hibáztatta az ország egy nőre eső 0,72-es születési arányáért, ami a világon a legalacsonyabb. Ezzel az ütemmel az ENSZ előrejelzése szerint Dél-Korea 51 milliós lakossága az évszázad végére a felére fog csökkenni.

A Modern Diplomácia arról számolt be, hogy a demográfiai válság leküzdésére a kormány az elmúlt 16 évben több mint 200 milliárd dollárt fektetett be olyan programokba, amelyek támogatják a hagyományos patriarchális intézményeket (például a családot) olyan támogatásokon keresztül, mint a gyermekgondozási támogatás, alacsony kamatozású jelzáloghitelek új házasok számára, valamint meghosszabbított anyasági és apasági szabadság. Azonban ezek az erőfeszítések nem hozták meg a kívánt eredményt, és a dél-koreai nők egyre inkább elhatárolódnak a házasságtól vagy az anyává válás kötelezettségétől.

Mint minden társadalmi mozgalomnak, a 4B-nek is megvannak a maga belső szakadásai és megosztottságai – mondta Joanna Bourke, a Birkbeck (Londoni Egyetem) történészprofesszora, a „Disgrace: Global Reflections on Sexual Violence” című könyv szerzője. A tagok vitatkoznak arról, hogy a 4B nők barátkozhatnak-e férfiakkal, vagy olyan nőkkel, akik még mindig férfiakkal akarnak randevúzni, és aggodalomra ad okot, hogy a mozgalom kizárja a transz nőket. Az Al Jazeera szerint ez "szélesebb körű visszhangot" váltott ki Dél-Koreában, és az egyik helyi politikus a közelmúltban megpróbálta összekapcsolni a férfiak öngyilkossági kísérleteinek növekedését a "női munkaerővel".

Na de hová tart ez a mozgalom?

Noha a 4B sokak számára szélsőségesnek tűnhet, ez a mondhatni cölibátus a világ minden táján egyre növekszik. Az Egyesült Államokban is megfigyelhető, hogy a fiatal nők kerülik a randevúzást, miközben számos tanulmány szerint világszerte „úgy tűnik, egyre több fiatal hagyja el – nagyon boldogan – a szexet” – mondta a The Guardian.

Forrás: ITT és ITT

Ha szereted, és támogatnád a munkámat, akkor már meg tudsz hívni egy virtuális kávéra (amiből e cikk fordítása közben hármat ittam).