Korea ékkövei
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koreai számok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: koreai számok. Összes bejegyzés megjelenítése

Tanulj koreaiul VI. | Sorszámnevek és törtek

2018. december 1.
Az előző posztban a számokat vettük át, úgyhogy most térjünk is rá a sorszámnevekre, amik lényegesen könnyebbek, mint a számok. Miért? Mert a legtöbb esetben csak egy ragot kell odabiggyeszteni a hagyományos számok mögé. A korábbi bejegyzésben megtanultuk, hogy létezik hagyományos és sino számrendszer. A sorszámok képzése szinte mindig a hagyományos számrendszer segítségével képződik.
A legtöbb esetben úgy képezzük a sorszámneveket, hogy a hagyományos számok után odatesszük a 번째 (beonjjae) ragot. Azonban az "első", "második" és "harmadik" sorszámnevek kivételt képeznek. Az "első" teljesen rendhagyó, a sorszámnak semmi köze nincs az eredeti számhoz, míg a "második" és "harmadik" sorszámnév alakban rövidül.

Első - 첫 번째 (cheos beonjjae)
Második - 두 번째 (du beonjjae)
Harmadik - 세 번째 (se beonjjae)
Negyedik - 네 번째 (ne beonjjae)
Ötödik - 다섯 번째 (daseot beonjjae)
Hatodik - 여섯 번째 (yeoseot beonjjae)
Hetedik - 일곱 번째 (ilgob beonjjae)
Nyolcadik - 여덟 번째 (yeodeolb beonjjae)
Kilencedik - 아홉 번째 (ahob beonjjae)
Tizedik - 열 번째 (yeol beonjjae)
Huszadik - 스무 번째 (seumu beonjjae)
Harmincadik - 서른 번째 (seoleun beonjjae)
Századik - 백 번째 (baek beonjjae)

Sorszámnevek sino számrendszerben

Sino-koreai számokkal is képezhetőek sorszámnevek, de ezek használata nagyon ritka. Viszont események nevében mindig ez a típus szerepel. Ebben az esetben a sino számok elé be kell illeszteni a 제 (je) szócskát, hogy sorszámneveket képezzünk.

Első - 제 일 (je-il)
Második - 제 이 (je-i)
Harmadik - 제 삼 (je-sam)
Negyedik - 제 사 (je-sa)
Ötödik - 제 오 (je-o)
Hatodik - 제 육 (je-yuk)
Hetedik - 제 칠 (je-chil)
Nyolcadik - 제 팔 (je-pal)
Kilencedik - 제 구 (je-gu)
Tizedik - 제 십 (je-sip)


Törtek - 분수 (bunsu)
 
Hogy az élet ne legyen olyan könnyű, ők pont fordítva mondják a törteket, min mi. Mi a számlálót mondjuk először, és utána a nevezőt, ők pedig pont fordítva! Tehát, koreaiul először kimondjuk a nevezőt, odatesszük mögé a 분 (bun) szót + a birtokos jelzőt, ami a 의 (ui). Ami nagyon fontos, hogy kiejtéskor a számokat a SINO számrendszer szerint kell mondani!

Fél - 2분의 1 (ilbuni-il)
Egy és fél/másfél -1과 2분의 1 (il-gwa-ibun-il)
Egyharmad - 3분의 1 (sambuni-il)
Kétharmad - 3분의 2 (sambuni-i)
(Egy)negyed - 4분의 1 (sabuni-il)
Háromnegyed - 4분의 3
Ötöd - 5분의 1
Hatod - 6분의 1
Heted - 7분의 1
Nyolcad - 8분의 1
Kilenced - 9분의 1
Tized - 10분의 1
Század - 100분의 1

Nos, ez a bejegyzés ennyi lett volna. Remélem, hasznos volt, és tanultatok valami újat!

Tanulj Koreaiul | V. Számok

2018. augusztus 25.
Sziasztok!

Visszatértem a Tanulj Koreaiul rovat következő bejegyzésével. Ma a számokkal szeretnélek megismertetni titeket. Kezdjük is! 

Ez a téma egy kicsit nehezebb, mint az eddigiek, mivel a számok nem egy könnyű téma - annak tűnhet ugyan, de nem.

A koreaiban két féle számrendszer van, ezeknek használata és megkülönböztetése pedig nem egyszerű.

Az egyik számrendszer a hagyományos, a másik pedig a sino-koreai számrendszer. A hagyományos számrendszer csak 99-ig terjed, onnantól a sino-koreai számokat használják. Ha például valaki az időről érdeklődik, akkor az órát hagyományos, míg a percet sino-koreai számmal kell kifejezni - ami azt jelenti, hogy egyszerre használják a két számrendszert.

Hagyományos számok:

1 - 하나 (ha-na)
2 -
둘 (dul)
3 -
셋 (set)
4 -
넷 (net)
5 -
다섯 (da-seot)
6 -
여섯 (yeo-seot)
7 -
일곱 (il-gop)
8 -
여덟 (yeo-deol)
9 -
아홉 (a-hop)
10 -
열 (yeol)

11-től 19-ig egyszerű a dolgunk, csak oda kell tennünk a 10-es szám mögé az adott számot. Tehát a 11 úgy néz ki, hogy 10+1 → 열 (10) + 하나 (1) = 열하나 (yeol-hana)

11 → 열 (10) + 하나 (1) = 열하나 (yeol-ha-na)
12 →
열 (10) + 둘 (2) = 열둘 (yeol-dul)
13 →
열 (10) + 셋 (3) = 열셋 (yeol-set)
14 →
열 (10) + 넷 (4) = 열넷 (yeol-net)
15 →
열 (10) + 다섯 (5) = 열다섯 (yeol-da-seot)
16 →
열 (10) + 여섯 (6) = 열여섯 (yeol-yeo-seot)
17 →
열 (10) + 일곱 (7) = 열일곱 (yeol-il-gop)
18 →
열 (10) + 여덟 (8) = 열여덟 (yeol-yeo-deol)
19 →
열 (10) + 아홉 (9) = 열아홉 (yeol-a-hop)

Ezután szintén nincs nehéz dolgunk, merthogy ugyanez a szabály a 21-29, 31-39, stb esetében is.

20 → 스물 (seu-mul)

Példa: 20 (스물 ) + 1 (하나) = 스물하나 (seu-mul-ha-na)
 
30 →
서른 (seo-reun)
40 →
마흔 (ma-heun)
50 →
쉰 (swin)
60 →
예순 (ye-sun)
70 →
일흔 (i-reun)
80 →
여든 (yeo-deun)
90 →
아흔 (a-heun)
100 →
백 (baek)
1000 →
천 (cheon)
 
Ahogy látjátok, a 10, 100 és 1000 elé sem mondjuk az 1-et, tehát ilyen alakok nem léteznek:
 
일십 (il-sip)
일백 (il-baek)
일천 (il-cheon)

 Óra

Mikor arról beszélünk, mennyi az idő, akkor a hagyományos számrendszert használjuk. Először mondjuk a számot, majd hozzátesszük a 시(si) szavacskát, amit órát jelent.
Azonban néhány esetben megváltozik a szavak alakja. Az 1, 2, 3 és 4 esetében megrövidülnek a szavak.

Tehát: 

Mikor azt mondjuk, hogy "1 óra", akkor koreaiul az: 하나 (hana) + 시 (si) = 한 시 (han-si) Tehát nem hana-si, hanem han-si, mert rövidül a szó.

둘 (dul) + 시 (si) = 두 시 (du-si) = 2 óra
셋 (set) + 시 (si) = 세 시 (se-si) = 3 óra
넷 (net) + 시 (si) = 네 시 (ne-si) = 4 óra

Innentől viszont már minden normálisan megy, és csak összeillesztjük a szavakat.

다섯 시 (da-seot-si) = 5 óra
여 섯 시 (yeo-seot-si) = 6 óra
일곱 시 (il-gop-si) = 7 óra
여덟 시 (yeo-deol-si) = 8 óra
아 홉 시 (a-hop-si) = 9 óra
열 시 (yeol-si) = 10 óra
열한 시 (yeol-han-si) = 11 óra
열 두 시 (yeol-du-si) = 12 óra 

Nos, akkor ezek lettek volna a hagyományos számok. Lássuk is akkor a sino-számrendszert!

Sino-számrendszer

A sino-szánrendszert a koreaiak a kínai nyelvből vették át, s egy idő után mindkettőt használni kezdték.

Mikor használjuk a sino-számrenszert?

➮ Óra

Mikor el szeretnénk mondani, mennyi az idő, akkor magát az órát a hagyományos számrendszerrel mondjuk, míg a percet már sino-számrendszerrel.

➮ Életkor

Ez érdekes, mert egy átlagos beszélgetés során a hagyományos számokkal fejezed ki az életkorod, de gy hivatalos beszélgetés során, tárgyaláson, megbeszélésen, interjún, stb sino-számokkal kell, mert az sokkal hivatalosabb.


Sino-számok:

1 -
일 (il)
2 -
이 (i)
3 -
삼 (sam)
4 -
사 (sa)
5 -
오 (o)
6 -
육 (yuk)
7 -
칠 (chil)
8 -
팔 (pal)
9 -
구 (gu)
10 -
십 (sip)

Itt a számok kombinálása már máshogy működik, mint a hagyományos számok esetében, mert a sino-számrendszerben 11-től már csak ezt a 10 számot kombináljuk. 

Tehát például a 11 az 10 (sip) + 1 (il) = 십일 (sip-il)

Nézzünk néhány random példát is, hogy kicsit érthetőbb legyen.

48 → négy (sa) + tíz (sib) + nyolc (pal) = sasibpal (사십팔)
63 → 6 (yuk) + 10 (sip) + 3 (sam) = yuksipsam (육십삼)
 57 → 5 (o) + 10 (sip) + 7 (chil) = 오십칠

Írtam korábban, hogy a hagyományos számok csak 99-ig terjednek, tehát 100-től már mindenképp sino-számokat kell hazsnálni.

 100 → 백 (baek)
1000 →
천 (cheon)

Példák: 132 →  100 (baek) + 3 (sam) + 10 (sip) + 2 (이) = baeksamsibi (백삼십이)

1354 → 1000 (cheon) + 3 (sam) + 100 (baek) + 5 (o) + 10 (sip) + 4 (sa) = 천삼백오십 사 (cheonsambaekosibsa)

Szám +
분 (bun) = perc
일 분 (il-bun) = 1 perc
이 분 (i-bun) = 2 perc
삼 분 (sam-bun)= 3 perc
사 분 (sa-bun) = 4 perc
오 분 (o-bun) = 5 perc
육 분(yuk-bun) = 6 perc
칠 분(chil-bun) = 7 perc
팔분(pal-bun) = 8 perc
구분(gu-bun) = 9 perc
십 분 (sip-bun) = 10 perc
십 오 분 (sip-o-bun) = 15 perc
삼십 분 (sam-sip-bun) = 30 perc 
Érdekesség: a 30분 (sam-sip-bun) helyett ahasználható a 반 (ban) is, amelynek jelentése: „fél”.

Most, hogy mindkét számrendszert megismertük, már el tudjuk mondani, mennyi az idő éppen. Példa:
11:17 = 11 (yeol-ha-na) + 시 (si) 17 (chil-sip) + 분 (bun)

Magyarázat: A 11 még hagyományos számmal van kifejezve, hisz ez a szabály, utána tesszük a 시 (si)-t, ami ugye az órát jelenti, ahogy már írtam, majd pedig a percet már a sino-számrendszerrel fejezzük ki, és a végére illesszük a 분 (bun) szót, ami pedig a percet jelenti.

Remélem, sikerült mindent érthetően elmagyaráznom. Ha nem, és merülnek fel kérdések, nyugodtan írjatok kommentet! ^^

Jó tanulást!