Korea ékkövei

Koreai ivós játékok (1. rész)

2021. március 10.

Azt ugyebár mind tudjuk, hogy a koreaiak imádnak inni. Úgyhogy ezúttal egy olyan posztot hoztam nektek, amiben összeszedtem a legnépszerűbb koreai ivós játékokat.


Pabo Game (바보 게임)

A pabo (바보) bolondot, ostobát jelent. Ennek a játéknak az a lényege, hogy az első játékos mond egy számot 1-től 5-ig, de közben egy teljesen másik számot kell mutatnia a kezén. A második játékosnak ezután azt a számot kell mondania, amit az első játékos a kezén mutatott, és egy teljesen másikat kell hangosan kimondania. Ha a szám, amit kimond, és a szám, amit mutat különböző, akkor az adott játékos biztonságban van. Akkor veszít valaki, ha ugyanazt a számot mondja, mint amit a kezével mutat, vagy ha nem azt a számot mondja, amit az előtte lévő játékos mutatott. Ilyenkor a vesztes iszik. 




Baskins Robbins 31 (배스킨라빈스 31)

Ez nem túl bonyolult (és semmi köze nincs a jégkrém márkához). Annyi a lényeg, hogy elkezdenek számolni 1-től, méghozzá úgy, hogy minden játékos mondhat 1, 2 vagy akár 3 számot is. Aki a 31-eset mondja, az iszik.





Mandoo (만두)

Ez elsőre talán kicsit bonyolultnak tűnhet, de nem olyan nehéz, és nagyon népszerű játék (sokat látjuk ezt a játékot például műsorokban is). A mandoo egyébként gombócot jelent.



Na szóval, itt az emberek a kezükkel játszanak. Elmondják négyszer hangosan, hogy Mandoo, majd pedig a kezükkel kétféle... formát tudnak mutatni. Az alábbi módon: 


Az első kézmozdulat 5 pontot jelent, a második 0-át. (De vannak, akik fordítva játsszák.) Sorban mindenki mond egy számot, de persze olyat, ami osztható 5-el. Majd pedig mindenki mutat valamit; vagy az első, vagy a második kézmozdulatot. Ezután össze kell adni, és hogyha annyi jön ki, mint amilyen számot mondott az illető, akkor az az illető megnyerte a fordulót, és ő nem játszik tovább. Ha nem az a szám jött ki, amit az illető mondott, a játék megy tovább. Az utolsó bent maradt ember veszít, és ő fog inni. Illetve lehet még úgy is játszani, hogy valaki Mandoo-t kiált szám helyett, és akkor nyer, ha mindenki mandoo-t mutat (az a csukott tenyér).




(Érdekességnek, vagy ha nem sikerült elmagyaráznom rendesen, itt hagyok egy videót, amiben az Infinite játszotta ezt a játékot. Ők úgy játsszák, hogy a nyitott tenyér ér 5 pontot. KATT.)

Imázs játék (이미지 게임)

Ez is egy nagyon egyszerű játék. Valaki a csapatból mondd egy állítást, pl. "Ez a személy a legnépszerűbb a lányok/fiúk körében." Ezután mindenki rámutat valakire a csapatból, akire szerinte illik az adott jellemzés. Aki a legtöbb szavazatot kapja, az iszik.

Titanic/tengeralattjáró játék (잠수함 게임)

Ehhez szükség lesz egy magas, viszonylag széles pohárra, és egy kicsi kupicára. A magas poharat meg kell tölteni sörrel (mondjuk úgy a pohár feléig), majd pedig bele kell tenni a kis kupicát. A játékosok egymás után öntenek valamennyi sojut a kis kupicába. Mindenki annyit önt bele, amennyit akar, lehet nagyon keveset, vagy nagyon sokat is. A lényeg az, hogy akinél a kis pohár elsüllyed, az vesztett, és az egészet meg kell innia, söröstől, sojustól együtt. 




Noonchi Game (눈치게임)

Tegyük fel, hogy van egy 5 emberből álló társaság. Ebben a játékban mindenkinek kell mondania egy számot, sorrendben, 1-től kezdve. Mindegy, hogy ki mondja a következő számot, de a számokat sorban kell bekiabálni. Mondjuk az első ember azt kiáltja, hogy "egy"! Akkor a következőnek azt kell, hogy kettő! Ha két (vagy több) ember kiáltja egyszerre ugyanazt a számot, akkor nekik inniuk kell. Ha sikerül eljutni 5-ig úgy, hogy két vagy több ember nem kiabálta be ugyanazt a számot, akkor az az ember iszik, aki az utolsó (5) számot mondta. 


Forrás: itt és itt
(Ha szívesen támogatnád a munkám, akkor ezt az alábbi gombra kattintva megteheted.)

Elősködők

2021. március 2.

Műfaj: thriller, dráma, komédia

Játékidő: 2 óra 12 perc

Dátum: 2019

Főszerepben: Song Kang-Ho (Ki-Taek), Jang Hye-Jin (Chong-Sook), Choi Woo-Sik (Ki-Woo), Park So-Dam (Ki-Jung), Lee Sun-Kyun (Mr. Park), Cho Yeo-Jeong (Yeon-Kyo), Jung Jo-So (Da-Hye), Jeong Hyun-Jun (Da-Song), Lee Jung-Eun (Moon-Gwang)

Ismertető: Kim Ki-Taek és családja egy félszuterénben lakik Szöulban, ahová nem süt be a nap, és rendszeresen az ablakuk alá vizelnek a részegek. A család alkalmi munkákból tengődik, miközben nagyra törő álmaik vannak. A wifit a szomszédos kávézóból lopják, és hajlandóak kifúrni a pizzéria részidős alkalmazottját is pletykák terjesztésével, csak hogy pénzhez jussanak. Egy nap az egyetemista korú, de a felvételit többször is elbukó Ki-Woo barátja meglátogatja őket, és megkéri a fiút, hogy amíg ő külföldön van, korrepetálja helyette angolból a felső-középosztálybeli Park család tinédzser korú lányát. Az állás jó pénzzel kecsegtet, és sokkal többet is nyerhetnek, vagy bukhatnak, mint egy jól fizető állás.

Előzetes: https://youtu.be/5xH0HfJHsaY

Online: Mozicsillag

Véleményem: Két dolgot lehet tenni ezzel a filmmel: lehet dicsérni a megbotránkoztató (?) jellegét, és az üzenetet, amit közvetít, vagy rá lehet mutatni, valójában mennyire primitív, sokat látott témát is dolgoz fel. Én most hadd tegyem meg mindkettőt.

Az Élősködőket alapvetően azért szerették olyan sokan, és a megérdemelt díjakat is azért zsebelte be, mert sikerült neki több humorral és kevesebb drámával átadnia azt a túlságosan is valóságos üzenetet, ami átszövi az emberek mindennapjait: hogy a gazdagok és szegények között áthidalhatatlan szakadék húzódik. A gazdagok, ha nem is tudatosan vagy bántó szándékkal, de lenézik a szegényeket, akik pedig (szintén akár tudatosan, vagy tudat alatt) mélyen gyökerező irigységgel néznek a felsőbb osztálybeliekre. A film azért működött olyan jól, mert ezt az élesnek beállított határt olyannak mutatja be, amilyen valójában: elmosódónak, és kevésbé élesnek. A gazdagok nem minden esetben gonoszak és rosszak, a szegények pedig nem mindig kedvesek és alázatosak. Vannak teljesen normálisan gondolkozó, alázatos gazdagok (mint itt a Park család), és ravasz, álnok szegények. Bong Joon-Ho rendező (igen valósághű) elképzelése az volt, hogy ez a jellembeli határ a gazdagok és szegények között nem olyan éles, mint ahogy a koreai sorozatokban látjuk. Viszont az első baki akkor ugrott ki, amikor megláttuk, melyik osztály hol lakik; a szegény család szinte a csatornában tengődik, a kávézóból lopják a wifit, és akármilyen szennyes munkát elvállalnak, hogy fent tartsák magukat. Ezzel szemben gazdagék kvázi luxusvillában élnek. Ha az üzenet lényeges pontja az, hogy a határ a gazdagok és a szegények között nem is olyan egyértelmű, akkor ebbe az üzenetbe nem nagyon fér bele ez az éles esztétikai ellentét. Mondhatni általánosító és közhelyes. 

A Park család bár a gazdagok táborát erősítette, erősen erkölcsös család voltak, sokkal könnyebben lehetett velük azonosulni, mint az élősködő szegényekkel. A film felkeltette az emberek empátiáját is, de ahelyett, hogy a szegényeket sajnáltuk volna, inkább gazdagékért aggódtunk. Parkék tisztelettel bántak az alkalmazottaikkal, és a szegényekkel is, míg Ki-Taek családja alapvetően eleve előítéletekkel lépett be a házukba. Azzal kezdték, hogy "hát, ez a Yeon-Kyo asszony nagyon gazdag, de igen buta". Láthatóan azt várták, hogy aki gazdag, az okos is. Míg a Park család megbecsülte minden dolgozóját, addig a szegények szemrebbenés nélkül kitúrták őket a helyükről, hogy beférkőzhessenek a házba. Kicsit visszásra fordította a rendező azt, amit az átlagos néző ismer. 

Az egész folyamat hátborzongatóan rideg és következetes: az első átverés szinte észrevétlenül vezet el a következőhöz, majd az azt követőhöz, míg a hazugság- és átverésfolyam már szinte megállíthatatlan. A film alatt több forgatókönyv is megfordult a fejemben, de végül mindegyik csődöt mondott, mert nem úgy végződött, ahogy azt az ember várta volna, ezért volt benne némi izgalom és kiszámíthatatlanság.

És persze korábban dicsértem a Park családot, de ahogy már említettem, a filmben benne van az a burkolt, tudatalatti lenézés is a gazdagok részéről, ami végül rámutat arra, hogy a szakadék a két osztály között áthidalhatatlan. Mr. Park meg-megjegyezte, hogy Ki-Taek büdös. Így, egyszerűen. Metró szaga van. A Park család legfiatalabb tagja pedig az egész szegény családot végigszagolta, és közölte, hogy mindegyiknek ugyanolyan szaga van. Nem, nem arra gondolt, hogy ugyanazt az öblítőt használják. Szegény szaguk van. Valami, ami belengi az egész családot, és amit nem tüntethetnek el egyszerűen azzal, hogy négyféle mosóport kezdenek el használni. 

A varázs éppen abban rejlett, hogy már-már barbár naturalizmussal mutatott rá a legalapvetőbb különbségekre a szegények és gazdagok között. Miközben Ki-Taek családja értetlenkedve figyelte, miféle problémák merülnek fel gazdagéknál egy szülinapi partin, addig gazdagék a szagukra tettek megjegyzést. Mindezt a témát pedig olyan befogadhatóan hozták össze, hogy még egy tíz éves gyerek is simán megérti. 

És akkor ezzel térjünk is át a másik meglátásra, ami végig bennem motoszkált: a film már-már túl szájbarágós, főleg a vége. Semmi mélyebb értelem, kétértelmű jelzések vagy elejtett félmondatok. Olyan közérthető formában lett átadva, hogy az már szinte primitív és unalmas. Érdeklődve figyeltem az eseményeket, és kíváncsi voltam, mi fog kisülni ebből az egészből, de közben egy részem már elég hamar unatkozni kezdett. A film nem igényel túlzott agymunkát, amit általában egy thrillertől elvár az ember. A társadalomkritikája tisztán érthető, mintha tankönyvi ábrával magyarázná, hogy a szegények felgyülemlő megaláztatásai és elnyomása, a kisebbség érzetük, és hogy sosem lesznek képesek kitörni a helyzetükből, és csak az álmodozással rázhatják ki egy kicsit magukat a gödörből végül agresszióhoz vezet majd. Ha leültetnék egy általános iskolás gyereket, ő is megértené, miről szólt a film. Nincs ezzel persze baj, de a primitivizmusa kicsit csalódást okozó volt.

Viszont visszatérve a dicséretekhez muszáj megjegyezni, hogy a rendező mesterien játszott a műfaj- és tónusváltásokkal. Egyik percben még drámáztunk, a következőben pedig már a komédia uralta a képernyőt, és észre sem vettük, hol történt meg a váltás. Egy ilyen műnél szerintem fontos ezekkel játszani, mert sokkal sokrétűbben fogja felgöngyölíteni az adott problémát, vagy a mi esetünkben a kritikát.

Ami eléggé elbizonytalanított a film valódi üzenetét tekintve, azok a befejező képkockák voltak. Azt gondolná az ember, hogy mindezek után Ki-Taekék megelégszenek a sorsukkal, és megpróbálják majd kihozni a legtöbbet abból, amilyük van, de nem. Még mindig gazdagságra törekednek, a jellemük sehová sem fejlődött ez alatt a két óra alatt. Nem számít, milyen akaratlan lenézéssel szembesültek a Park család részéről, továbbra is arra áhítoznak, amijük nekik van. Mintha saját magukat tagadnák meg azzal, hogy olyanná akarnak válni, mint azok, akik miatt annyi sérelmet szenvedtek el. Mit jelent ez? Az irigység, bár nem tudatos érzés, mégis olyan erős, hogy túllép olyan alapvető életérzéseken is, mint a megaláztatottság és lealacsonyítás. 

Ha össze kellene foglalnom a látottakat, azt mondanám, megértem, miért lett sikeres az Élősködők, de közben nem látom többnek egy középkategóriás filmnél. Kilép az emberek komfortzónájából, és az átlagos moziba járós közönséget megbotránkoztatja (pedig valójában semmi megbotránkoztató nem volt benne (legalábbis az én tűrőképességem határát meg sem közelítette)), de ezzel szemben rém egyszerűen, primitíven ábrázol egy olyan társadalmi problémát, amit egyébként már ezren feldolgoztak, néhány esetben ennél jobban. A különbség annyi, hogy Bong Joon-Ho elgondolásában a határ a két kaszt között nem volt olyan éles, mint más filmekben.
A pénz egy vasaló, ami mindent elsimít.

Ha nincs terved, nincs, ami félresiklik. 

Béreld ki a saját oppádat!

2021. február 27.

Hölgyeim, ugye, hogy ti sem utasítanátok vissza egy szöuli túrát álmaitok oppájával? Egészen pontosan egy olyan túrát, aminek keretében egy jóvágású fiatalember csodás tudásával megmutatja nektek Szöul minden zegzugát, olyat is, amiket csak a koreaiak ismernek? Pont úgy hangzik, mint egy álom, igaz? Hát, akkor van nektek egy nagyon klassz (vagy bizarr) hírem: az Oh My Oppa valóra váltja a hozzánk hasonló koreaboo-k álmait, ugyanis ha Koreában jársz, kibérelheted a saját, jóképű oppádat, aki körbevezet Szöulban. Döbbenetes, miből pénz nem csinálnak az emberek, igaz?

A túrák

Az Oh My Oppa különféle túrákat kínál különféle érdeklődési körű embereknek. Teljesen privát, csak neked és az oppádnak, így pedig minden figyelem rád irányul. A weboldaluk jelenleg nem elérhető (gondolom a korona miatt), de egyébként 8 oppa közül lehetett választani, akikről bizony érdekességek is találhatóak az oldalon, illetve mindegyikükkel máshová látogathatsz el. A legtöbbjük beszél angolul, de van, aki tud kínaiul, spanyolul és arabul is. A legtöbb túra körülbelül két és fél órás, bár van néhány hosszabb is. Sok közül lehet választani, mint például a Gwangjang élelmiszerpiac, az SM Town, a Namsan Tower, a Bukchon Hanok falvait és a Gyeongbokgung palota. Egyedi túrát is kaphat.

Az érdekesség kedvéért megmutatom, hogy néztek ki az oppák bemutatkozói az oldalon.

Aiden: Szakterülete Ikseon dong, amely Szöul egyik legrégebbi falvainak ad helyet. Kulisszatitok: ez a koreai párok egyik kedvenc randevúhelye is. 

Arami: Ha a Han folyó mentén szeretnél biciklizni, vagy végigjárni Hongdae híres játéktermeit, akkor Aramai a te embered; akarom mondani oppád. 

Hue: Inkább a hagyományok és a kultúra érdekel? Hue egy gyönyörű kávézót üzemeltet, itt is nőtt fel. Szereti a Bukchon Hanok falu környékén honos kultúrát, szóval ha el akarsz menekülni a zajos városból, ő a te tökéletes oppád.

William: Gasztroguru vagy, vagy csak imádsz enni? William szakértője a Gwangjang piac ínycsiklandozó ételeinek! Ha pedig degeszre tömtétek magatokat, elvisz egy sétára a Cheonggyechon patak mentén (ami, ha esetleg nem gondoltad volna, szintén egy népszerű turbékolós hely).

Kihyun: Ő egy viszonylag új fiú, aki Huehez hasonlóan biciklizget veled a Han folyó mentén, vagy elvisz a Coex bevásárlóközpontba.

Jake: Gangnam és luxus kell? Akkor Jake elvisz egy társasjátékra egy kávézóba, vagy egy játékterembe, éjszaka pedig a romantikus Banpo piacon vezet körbe.

Sam: Ő Szöul keleti oldalára visz, ahol megnézheted a Sky Towert, ami a Lotte World Mall része, és Korea legnagyobb épülete.

Ryan: Ryan építésznek tanult, úgyhogy mindent tud Korea épületeiről. Bérelhettek hanbokot (koreai tradicionális viselet), és bejárhatjátok a Gyeongbokgung palotát.

A képek az Oh My Oppa jóvoltából

És ha azt hinnéd, az Oh My Oppa az egyetlen ilyen szolgáltatás, nagyon tévedsz. A Seoul Oppa volt az Oh My Oppa elődje, ami mostanra már sajnos megszűnt. A Seoul Oppa szolgáltatása annyiban volt más, hogy ott minden oppának megvolt a maga szakterülete: volt aki zenére, művészetekre, kultúrára, építészetre, történelemre, divatra vagy kozmetikára volt specializálódva. A Seoul Oppa 2019 márciusában kezdte meg a szolgáltatásait. Nekik is 8 elérhető oppájuk volt.


Az oldalon elérhető volt egy rövid bemutatkozás, és hogy a srácok milyen nyelveket beszélnek, hiszen főleg a külföldiekre specializált szolgáltatásról beszélünk.

A túrák

A túrák úgy 18.000 forinttól kezdődtek, és a helyszínei nem voltak sokkal különbözőek az Oh My Oppáétól. Volt egy cseresznyevirág túra a Seokchoni tó körül, egy SMTOWN és Coex bevásárlóközpont túra, meg lehetett látogatni a Gyeongbokgung palotát, Hongdae-t, Bukchon Hanok falvait, a Han folyót és parkjait, és a Lotte World Mall épületközpontot.

Na de mi van, ha valakit egyik sem érdekli a felsoroltak közül? Nos, az legkevesebb 27.000 forintért megtervezhette a saját túráját. 

A túra végén a cég fotósa készített egy polaroid fotót szuvenírként.


Sajnos a Seoul Oppa megszűnt, az Oh My Oppa pedig jelenleg zárva van, de ha egyszer Koreában jártok, mindenképp béreljetek magatoknak egy oppát, mert biztos nagy kaland. 


Forrás: ITT és ITT

(Szívesen támogatnád a munkámat? Az alábbi gombra kattintva ezt egy kávé árával megteheted. ♥)

Sweet Home (webtoon)

2021. február 22.

Cím: Sweet Home

Műfaj: webtoon, horror, thriller, fantasy, akció, seinen

Ország: Dél-Korea

Írók: Kim Carnby és Hwang Youngchan

Fejezetek száma: 141

Kiadás: 2018-2020

Leírás: Egy családi tragédia után a visszahúzódó középiskolás diák, Cha Hyun-Soo kénytelen elhagyni az otthonát – csakhogy valami sokkal ijesztőbbel találja szembe magát: a való világgal, ahol a szörnyek megpróbálják kiírtani az emberiséget. Most egy maroknyi vonakodó hős oldalán kell harcolnia, hogy megmentsék a világot, mielőtt még túl késő lenne.

Magyar fanfordítás: ITT

Véleményem: Istenem, hogy én hogy megsirattam ezt a történetet. Az utolsó 5 fejezetet egy az egyben végigbőgtem, pedig nem hittem volna, hogy valaha is fogok tudni (webes) képregényen sírni, de basszus, ez durván szétszedett. Pontosan így képzeltem el a befejezést, és bár az utolsó fejezet kicsit túl idilli volt, aminek annyira nem örültem, mert az egész úgy volt tökéletes, ahogy volt, de isten ments, hogy panaszkodjam.

Az alap történet az, hogy a világot egyik pillanatról a másikra elárasszák a szörnyetegek, de nem ám akármilyenek! Az emberek legerősebb vágya belülről tör elő, és változtatja őket szörnyetegekké. Aki éhezett, mohó lesz, aki rémült, láthatatlanná válik. Ez nem egy vírus, amit valami ellenszerrel meg lehet állítani, és nem is fertőző. Az ember bensőjében alakul ki, és nem lehet megállítani. De tudjátok, mi az érdekes? Amikor egy ember szörnyeteggé válik, csak kívülről lesz agresszív és halálos. Belül az ember, aki a szörnyeteg valaha volt, boldog. Egy olyan helyen látja magát, ahol megkapja azt, amire mindig is vágyott. És ezért nehéz ellenállni a torzulásnak vagy monszterizációnak; mert melyik ember tudna ellenállni annak, ahogy beteljesüljön a leghőbb vágya?

Nagyon szép és izgalmas történet arról, hogy az emberi vágyak mindent felülírnak. A szó legszorosabb értelmében mutatja be, hogy az emberi vágyak torzak és önzőek, és szörnyeteggé változtatják az embereket. A vágyaik beteljesednek ugyan, megkapják, amit akarnak, és mélyen legbelül boldogok, mégis szörnyeteggé válnak közben, és gyilkolnak. Van ennél szebb allegória?

A webtoon minden szereplőjének van egy tragédiája, ami elég indok arra, hogy szörnyeteggé váljon, mégis, néhányuknál egyértelmű, hogy ez be is következik, de vannak olyanok is, akiknél soha nem jelennek meg a tünetek. Vajon azért, mert ők elég erősek, hogy ne gyengüljenek el, vagy soha nem is volt rájuk olyan erős hatással a traumájuk, hogy ilyen szinten befolyásolja őket? Erre a kérdésre igazából nem kapunk választ, úgyhogy csak a fantáziánk marad. Én úgy gondolom, hogy ez nem feltétlenül azon múlt, ki volt az erős, és ki volt a gyenge. Mindenki másként dolgoz fel traumákat. A fiatalok sokszor túl éretlenek, hogy felfogják, máskor pont hogy a fiatalságuk miatt lesz rájuk olyan nagy hatással. A felnőttek sokszor már megedződtek, hogy elviseljék őket, máskor viszont egy egész életen át küzdenek velük, és végül csak "feladni" a legegyszerűbb. Tehát szerintem az egész szörnyeteggé változást nem lehet valaki "gyengeségnek" betudni, sokkal inkább személyiség függő, hogy kire hogy hatnak a traumák - és ugye ezzel szoros kapcsolatban a vágyaik, mert legtöbbször a traumájuk után kialakult vágyaik változtatta őket szörnyeteggé. Ki erősebben vágyik valamire, ki kevésbé, de ez nem teszi egyik karaktert jobbá és erősebbé, a másikat pedig rosszabbá és gyengébbé. 

Én egyik karaktert sem tudtam hibáztatni, aki szörnyeteggé vált, és tetszett, hogy a szereplők sem. Legtöbbször vívódtak, hiába próbálták a szörnyek megölni őket. Az emberek nem akartak végezni velük, és végig azt hajtogatták, hogy "nemrég, még ők is emberek voltak." Ebben ti is érzitek a párhuzamot, ugye? Ha eltekintünk a szörnyes, horroros, fantasys háttértől, és csak az emberekre gondolunk: valaha, még mielőtt beteljesítették az önző, igazságtalan, gonosz vágyaikat, ők is csak emberek voltak, akikkel rossz dolgok történtek. Nem tudom, de én imádtam ezt az egész thrilleres, pszichológiás szálat a webtoonban (és remélem, ez meg lesz majd a sorozatban is, amit ez után fogok elkezdeni). 

Nagyon elmentem a történet pszichológia szála felé, szóval kanyarodjunk vissza. A történet eleje szerintem nagyon lassan indult be. Valahol a 10. fejezet környékén elég sokáig azt éreztem, hogy nem tartunk semerre, és egy helyben toporgunk, de aztán szépen egyre izgalmasabb és akciódúsabb lett. Aminek külön örülök, hogy ez a történet nem arra ment rá, hogy mit hoz ki az emberekből a világvége (mint mondjuk az Alice In Borderland és a hasonló témájú történetek esetében). Ez alatt azt értem, hogy ilyenkor mindig azt mutatják be, hogy az emberek kezdetben összefognak, de mikor kezd elfogyni az élelem, kezdenek kényelmetlenné válni a dolgok, akkor egymás ellen fordulnak, akár egymást is megölik, hogy magukat mentsék. És persze ez itt is megvolt, végül is ez elengedhetetlen része egy ilyen történetnek. Volt egy karakter, aki nagyon irritált, mert egy gyáva féreg volt, aki a saját anyját is a szörnyetegek elé vetette volna, hogy magát mentse, de összességében nem ezen a szálon volt a fókusz. Inkább az akcióra és a már fent kifejetett pszichológiai szálra mentek rá, tehát az akció és horror szerelmeseinek is kedvez, és a hozzám hasonló lelket-elmétboncolgató embereknek is. 

Direkt nem mentem bele az egyes szereplők és karakterek jellemzésébe, mert nem tudnék spoilermentesen beszélni róluk, és ez a történet tényleg úgy ütős, ha semmit se tudva áll neki az ember (mondjuk, akik látták a sorozatot, azokat már hiába óvom a spoilerektől...). De a főszereplőre, Hyun-Soo-ra egy kicsit kitérnék. A webtoon úgy indít, hogy a srác elveszti az egész családját, és teljesen egyedül marad. Előtte is kivetett volt, de most még inkább azzá válik. El kell adnia a házat és elköltöznie egy kisebb lakásba, hogy fent tudja tartani magát, és ez pont olyan magányos dolog, mint amilyennek hangzik. Amikor kitör ez a szörnyinvázió, Hyun-Soo, ahogy a legtöbb ilyen filmben a főszereplők, kezdetben megpróbál "hős" lenni. De elég hamar feladja a dolgot, és hősködés helyett inkább behúzódik a fürdőszobába, hogy túléljen. A legnagyobb problémája, hogy éhes és pisilnie kell, ami az emberi természet egy olyan oldalát mutatja be, amit nem túl gyakran látunk. Nem a hőst látjuk, hanem az egyszerű embert, akinek szükségletei vannak, a tinédzsert, aki csak túl akar élni. 

Nem árulok el nagy titkot vele, mert már a 2. fejezet környékén kiderül, hogy Hyun-Soo felírta a naptárába, hogy októbert 25-én öngyilkos lesz. Nem tudom, mi alapján választotta éppen azt a napot, talán elég messzinek tűnt, hogy felkészüljön rá. Viszont amikor megjelentek a szörnyek, Hyun-Soo, aki pár napon belül amúgy is meg akarta ölni magát, egyszerűen félt kimenni kaját szerezni, félt segíteni másoknak. Félt meghalni. Bár öngyilkosságot tervezett, ösztönösen félt a haláltól, és amikor oda került, rájött, hogy nem akar meghalni. Túl akarja élni. Szerintem ezt is nagyon szépen ábrázolta az író. 

Ami a befejezést illeti, sejtettem, mi fog történni, és nagyon-nagyon örülök, hogy végül tényleg úgy lett vége, ahogy elképzeltem. Nem önzőségből, hanem mert sok történetet elrontanak a nem odaillő befejezéssel. De ennek pont így kellett véget érnie. Ha nem így történt volna, akkor szerintem nem imádtam volna ennyire, és nem tudnék most ilyen pozitív értékelést írni.

Aki tud angolul, annak nagyon-nagyon ajánlom, izgalmas és olvasmányos történet. A magyar fanfordítást én készítem, szóval aki nem tud angolul, de kíváncsi rá, az itt tudja olvasni a folyamatosan érkező fejezeteket.

Kedvenc idézeteim:

Ha mindez valóban az emberek mohósága és igazságtalansága miatt történik, akkor... az én hibám is, hogy kitört ez a káosz?

Keményen harcoltál, Hyun-Soo.

Találgass! Mit gondolsz, ember vagyok? Vagy szörnyeteg?

Milyen kár... azt hiszem, nem fogjuk tudni megnézni a "Maria: A Film"-et együtt. 

Ha bárki látja ezt a videót... emlékezzen ránk! Mi... itt voltunk!

Song Joong-Gi

2021. február 17.

Név: Song Joong-Gi (송중기)
Születésnap: 1985. szeptember 19.
Horoszkóp: Szűz
Magasság: 178 cm
Súly: 65 kg
Vértípus: A
Foglalkozás: színész
Ügynökség: History D&C

Aktív évek: 2008-napjainkig

Érdekességek: 

– Daejeonban született.
– Van egy bátyja, akire saját elmondása szerint egyáltalán nem hasonlít (a báyja férfias és izmos). Van egy 7 évvel fiatalabb húga is, Song Seul Ki.
– A Sungkyukwan egyetemre járt, ahol üzleti gazdaságtant tanul.
– Becenevei: Szép Fiú (Pretty Boy), Eszes Joong-Ki (Brainy Joong-Ki).
– A rajongótáborát "Ki Aile"-nek hívják, ami azt jelenti: Song Joong-Ki szárnyai.
– Rövidpályás görkorcsolyázó volt középiskolában. Háromszor is részt vett a Nemzeti Játékokon, és más nagyobb találkozókon is nyert díjakat.
– A szülei kezdetben ellenezték az álmát, hogy színész legyen. 
– 2009 augusztusa és 2010 novembere között 15 hónapig volt a Music Bank műsor vezetője, Seo Hyo-Rimmel.
– Kiadott egy könyvet "Beautiful Skin Project" címen, ami egy férfiaknak szóló egészség- és szépségápolási kötet). A könyv a megjelenés utáni első hónapban bestseller lett.
– Nem bírja az alkoholt. Egyszer nem talált haza részegen, és sírva fakadt.
– Sok híresség barátja van, mint például: 
Lee Gwangsoo, Park Yoochun, Kim Jaejoong, Im Joo Hwan, Jang Geun Seok, Kim Heechul.
– Nem használja a közösségi médiát, mert nem nagyon ért a technológiához.
– Ha randizásról van szó, akkor a hosszútávú kapcsolatokat szereti.
– A katonai szolgálatát 2013. augusztus 27-én kezdte, és 2015. május 26-án szerelt le.
– 2017-ben házasodott össze Song Hye-Kyoval, aki a Descendants Of The Sun c. sorozatban volt a partnere, azonban 2019-ben elváltak.
– Női ideálja az aranyos, mégis szexi lányok. Illetve szereti a hosszú, egyenes hajat is.

Filmek:

Battleship Island (2017) – Park Moo-Young
A Werewolf Boy (2012) – Chul-Soo (wolf-boy)
The Grand Heist (2012) – Jung Yak-Yong (cameo)
Penny Pinchers (2011) – Ji-Woong
Hearty Paws 2 (2010) – Dong-Wook
Where the Truth Lies (2009) – Jo Jong-Pil
Five Senses of Eros (2009) – Yoo Jae-Hyuk
A Frozen Flower (2008) – No-Tak

Sorozatok:

Vincenzo (TvN / 2021) - Vincenzo Cassano
Man to Man (JTBC / 2017) – (cameo)
Sound of Your Heart (KBS2 / 2016-2017) – webtoon író (cameo)
Descendants of the Sun (KBS2 / 2016) – Yoo Shi-Jin
The Innocent Man (KBS2 / 2012) – Kang Ma-Roo
Tree With Deep Roots (SBS / 2011) – Lee Do (young)
Sungkyunkwan Scandal (KBS2 / 2010) – Ku Yong-Ha
Obstetrics & Gynecology Doctors (SBS / 2010) – Ahn Kyeong-Woo
Will It Snow For Christmas? (SBS / 2009)
My Fair Lady (KBS2 / 2009) – Jóképű inas (cameo)
Triple (MBC / 2009) – Ji Poong-Ho
My Precious Child (KBS2 / 2008-2009) – Jang Jin-Ho

Díjak:

2016 KBS Drama Awards – 2016. december 31.
– Fődíj (Descendants of the Sun)
– Ázsia Legjobb Párosa (Descendants of the Sun)
– Legjobb Pár Díj (Descendants of the Sun)
2016 (5.) APAN Star Awards – 2016. octóber 2.
– Fődíj (Descendants of the Sun)
– Legjobb Pár Díj (Descendants of the Sun)
– Ázsia-Csendes-Óceán Sztár Díj
2016 (52.) PaekSang Arts Awards – 2016. június 3.
– Legnépszerűbb színész (Descendants of the Sun)
– iQiyi Globális Sztár (Descendants of the Sun)
2012 KBS Drama Awards – 2012. december 31.
– Legjobb színész (The Innocent Man)
– Netizen Díj (The Innocent Man)
– Legjobb Páros Díj (The Innocent Man)
2011 SBS Drama Awards – 2011. december 31.
– Producerek Választása Díj (Tree With Deep Roots)