Korea ékkövei

Karácsony Koreában

2018. december 23.

Sziasztok, és előre is nagyon boldog karácsonyt nektek!


Mivel holnap szenteste, ezért gondoltam, megmutatom nektek, hogyan zajlik a karácsony Koreában. 

A koreai társadalom csupán 25-30%-a keresztény, de ők rendesen meg is tartják az ünnepet, akár csak a nyugati társaik. Azonban a koreaiak 70%-a még így is buddhista vagy éppen nem tartoznak egy valláshoz sem. Azonban ha ezeket a számokat összehasonlítjuk a többi ázsiai országgal, például Kínával vagy Japánnal, még így is Koreában a legnagyobb a keresztények, és így a karácsonyt ünneplők aránya.



Ezen az ünnepen a templomokat szépen feldíszítik égőkkel, sőt, nagyon soknak neon kereszt világít a tetején (akár egész évben is)! Ezzel olyan szépen növelik az ünnep hangulatát, hogy manapság még a nem-keresztények körében is gyakorivá vált a templomba járás. Akárcsak nálunk, a boltok náluk is karácsonyi díszben pompáznak. Ilyenkor a fővárost, Szöult is csodálatos fények díszítik, beleértve a Han folyó hídjait is.  Ahogy az nálunk is zajlik, a családok ilyenkor karácsonyfát állítanak, és saját házaikat is szépen kidekorálják. Viszont ami eltér ott, hogy a karácsony nem a család ünnepe, hanem a szerelmeseké! Ilyenkor minden dolgozó ember szabadnapos, hogy az ünnepet a családjával, barátaival, szerelmével tölthesse. 


A leggyakoribb ajándék ilyenkor természetesen a pénz. Mostanában egyre népszerűbbek a hagyományos ajándékok is, de még mindig a pénzzé a főszerep. 

A Mikulás is fel-felbukkanhat Koreában, de inkább kéket és zöldet hord, és úgy hívják 산타 클로스 (santa kullosu) vagy 산타 할아버지 (Santa haraboji). Ő általában a hagyományoknak megfelelő ruhákban jelenik meg, illetve "gat" kalapot hord (ezt a kalapot a Joseon korabeli férfiak hordták jellemzően).



A Boldog Karácsonyt! koreaiul több féle képen is mondhatjuk: 메리 크리스마스 (Meri krismas) vagy 성탄절 잘 보내요 (seongtanjeol jal bonaeyo ) vagy 즐거운 크리스마스 되세요 (Jeulgaeun krismas doeseyo).

Összevetve a Dél-koreai karácsonyt az Észak-koreaival nagyon nagy különbségeket láthatunk. Észak-Koreában a katolicizmus hivatalosan "elfogadott", de börtönbe is kerülhetsz azért, ha katolikus vagy, vagy akár meg is ölhetnek érte. Annyi is elég, ha meglátják nálad a Bibliát. Az Észak-Koreában élő katolikusok ezért titokban jönne össze, és tartják meg a karácsonyt.

Hagyományos ételek

 

A legtöbben ilyenkor családi összejöveteleket és közös étkezéseket tartanak, de az is jellemző, hogy elmennek valahová. Éppen ezért az éttermek ilyenkor nagyon elfoglaltak, hiszen a karácsony Koreában a szerelmesek ünnepe, kicsit olyan is, mint a Valentin nap. Ilyenkor a vidámparkok is különleges eseményekkel kedveskednek az odatévedőknek. A karácsonyi "büfék" is nagyon népszerűek, sokan már hónapokkal korábban lefoglalják az asztalukat, hogy biztosan legyen helyük. Ezekben a büfékben mindent meg lehet találni a hagyományos pulykától kezdve a sushiig és rák lábakig. A koreai hagyományok a családban gyökereznek, és mint ilyen, a nagy piknik vacsorák nagyon gyakoriak. A menü tartalmazhat Bulgogit (grillezett marhahús), édesburgonya tésztát és kimchit - hisz ilyenkor mindenki a legjobbat hozza ki magából, és a legfinomabb ételeket készíti el. A családok általában karácsonyi tortával, jellemzően gyümölccsel díszített párolt rizstortával, fejezik be a vacsorát. Megfigyelhető, hogy a koreai családok, ha otthon esznek nem nagyon tesznek pulykát az asztalra, illetve semmit, amit a nyugatiak. Ezek csak az éttermekben jellemzőek. És a legfájóbb, hogy nincs tojáslikőr.

A fiataloknál szokás, hogy a barátaikkal elmennek bulizni, vagy együtt esznek, és csak az Új év éjszakáját töltik a családjukkal. Azoknak, akik nem ünneplik a karácsonyt, a karácsony egy egyszerű "vásárlós ünnep".

Képeslapok


A karácsonyi képeslapok egy nagyon fontos része a koreai karácsonynak, mivel ez egy nagyon egyszerű, de kedves módja, hogy boldog karácsonyt tudj kívánni a szeretteidnek, barátaidnak, akik távol élnek. Ez főleg azok körében nagyon elterjedt, akik Amerikából jöttek, és a szeretteik még most is ott vannak.


Karácsonyi filmek


Koreában főleg a nyugatias karácsonyi filmek az elterjedtek, néhányat még le is szinkronizáltak, hogy a családok jól tudjanak szórakozni az ünnepek alatt, de vannak saját filmjeik is, mint például a Mug Travel, ami egy gyerekmese, vagy a Merry Christmas Mr. Mo, ami egy beteg férfiről szól, aki ajándékot szeretne adni a családjának.

Karácsonyi dalok


A koreaiak nagyon szentimentálisak és romantikusak, főleg a fiatalok. Szinte minden koreai bandának van legalább egy karácsonyi hangulatú dala, ami tökéletesen megfelel az ünnepekre. A legtöbb ilyen dal arra emlékezteti az embereket, mennyire hiányzott már nekik ez a különleges ünnep. Viszont gyakran a bandák is inkább csak covereket készítenek, így nekik nincsenek olyan nosztalgikus karácsonyi dalaik, mint nekünk.

Néhány példa:
 
Csók a fagyöngy alatt?
Ugyan, dehogy! A fagyöngy elavult, a koreaiak a kimchi levél alatt csókolóznak! 

Nagyon elterjedtek a kis műanyag, világítós karácsonyfák is, hiszen bár sokkal többen állítanak karácsonyfát manapság, mint régen, még most is sokan megmaradnak ezeknél az aranyos kis apróságoknál.

Nektek hogy tetszik az ő karácsonyuk? Szívesen eltöltenétek ott egyet. vagy maradnátok a mi megszokott karácsonyunknál?

Forrás: ITT, ITT

Never Said Goodbye

2018. december 12.
Műfaj: romantikus

Dátum: 2016

Játékidő: 100 perc

Ország: Kína

Ismertető: A film egy tragikus történetet mesél el, ami Jun-Horól, a koreai cserediákról és Xiaoyou-ról szól.

Főszerepben: Lee Joon Gi (Jun-Ho), Zhou Dongyu (Xiaoyou) és Ethan Juan (Tian Bo)


Online: Filmezz.eu

Véleményem: Hát ez a film megsiratott, de rendesen. Elolvastam én az ismertetőt (igen, ezt az egy sort) mielőtt belekezdtem, de valahogy nem erre számítottam. Valahogy a borítónak sem volt olyan hangulata, ami tükrözte volna a filmet. Azt hittem, valami se veled se nélküled történet lesz, amit végig fogok szenvedni - pedig hát nem az volt. Így is szenvedtem rendesen, de legalább azért, mert nagyon jól megcsinálták.

A történet, ahogy azt olvashattátok Jun-Ho és Xiaoyou szerelmét hívatott bemutatni, ami egyáltalán nem végződött happy enddel. Egy tragédia miatt Jun-Ho úgy döntött, jobb, ha Xiaoyou minél hamarabb hozzászokik ahhoz, hogy elveszítette Jun-Ho-t. A két szerelmes már a film legelején szakított, én kis naiv meg azt gondoltam, jól van, majd Jun-Ho úgyis visszatér, együtt lesznek, mindenki boldog lesz, beleértve engem is. Hát ilyen szempontból nagyot koppantam. Nem, Jun-Ho nem jött vissza, és nem voltak együtt.

A film főhősnője, Xiaoyou, valójában egy nagyon életvidám, kicsit szeleburdi, házsártos és parancsolgatós lány volt, de mindemellett nagyon szerethető. És piszok erős. Miután elveszítette Jun-Hot, képes volt talpon maradni, vagy legalábbis úgy tenni, mint akivel minden rendben van. A barátai aggódtak is, dühösek is voltak rá, mert látszólag úgy tűnt, Xiaoyou-t egyáltalán nem viselte meg Jun-Ho elvesztése - pedig hát de, csak mindezt ők nem látták. Ők nem hallották a fiú hangját úgy, ahogy Xiaoyou, ők nem "képzelték", hogy látják a fiút, mikor az nem is volt ott. Ők nem sírták minden éjjel álomba magukat, ahogy Xiaoyou, és nem kezdtek el törni-zúzni, mikor úgy érezték, már nem bírják elviselni a fiú hiányát - nem úgy, mint Xiaoyou. A lány, bár nem mutatta, nagyon szenvedett. Egy idő után igyekezett megszabadulni minden emlékétől is, amit Jun-Ho-hoz kötötte, hátha akkor elmúlik a fájdalma. Közben pedig nagyon vágyott arra, hogy valaki törődjön vele, megvigasztalja, vigyázzon rá.

Jun-Ho döntésével én személy szerint nem értettem egyet, de lehet csak azért, mert a döntése miatt másfél órán keresztül sírtam, vagy mert nem voltam az ő helyzetében, és nem érhetem ezt meg, nem tudom. Mindenesetre picit haragudtam rá, de igazából nagyon-nagyon sajnáltam őt, és majd' megszakadt érte a szívem. Ő épp annyit szenvedett, mint Xiaoyou, ha nem jobban, és az utolsó percig kínozta magát azzal, hogy a lány mellett volt - ha az nem is tudott róla. Nem adta fel a lányt egy pillanatra sem, a döntésével neki akart jót, de közben mindketten szenvedtek tőle.

A sok sírás és fájdalom után nagyon örültem, hogy a történet szépen zárult. A tragédia után Xiaoyou élete is visszatért a régi kerékvágásba, boldog befejezést kapott, amit szerintem nagyon megérdemelt. Nem mondom azt, hogy ne nézzétek meg a filmet, mert egyszer mindenképpen megéri. Csak készítsétek elő a százas zsepit, mert sírós egy film.

Lawless Lawyer OST








Lawless Lawyer

2018. december 8.
Műfaj: jogi, thriller

Dátum: 2018

Részek száma: 16

Főszerepben: Lee Joon-Gi (Bong Sang Pil), Seo Ye-Ji (Ha Jae-Yi), Lee Hye-Young (Cha Moon Suk), Choi Min Soo (An O-Joo), Kim Byung Hee (Tae Gwang Soo), Lim Ki Hong (Geum Gang), Seo Ye-Hwa (Geum-Ja), Yum Hye-Ran (Nam Soon Ja) és Cha Jung Won (Kang Yeon-Hee)

Ismertető: Bong Sang Pil ügyvédként dolgozik, az egyik legsikeresebb az országban. Képes előnyt kovácsolni a törvényekben rejlő kiskapukból. Az anyjáért akar bosszút állni, szemben az abszolút hatalommal. Amikor Bong Sang Pil gyerek volt, Gisongban élt az édesanyjával, aki szintén ügyvéd volt. A nő elvállalt egy ügyet, amelyben Cha Moon Suk volt a bíró. Cha Moon Suk bírónő a város legtiszteletreméltóbb személyisége volt és manapság is az. Egy éjjel Bong Sang Pil a szemtanúja volt, amint az anyját megölte Cha Moon Suk egyik embere. Bong Sang Pil elhagyta Gisongot, hogy a bandavezér nagybátyjával, Choi Dae Woong éljen Szöulban. Sang Pil elhatározta, hogy ügyvéd lesz, és bosszút áll mindazokon, akik felelősek anyja haláláért. 18 évvel később ügyvédként dolgozik. Látja a híreket a tévében, miszerint egy nyomozót letartóztattak Gisongban, a polgármester meggyilkolásának vádjával. A nyomozónál lehet Sang Pil anyja megölésének kulcsa, így 18 év után először visszatér Gisonba. 



Véleményem: Nem is tudom, hol kezdjem. Nagyon, nagyon szeretem a jogi sorozatokat, és nagyon szeretem Joon-Git is, mert ennek a pasinak olyan tehetsége van a színészethez, mint senki másnak. Bármilyen szerepben, bárhol helytáll, nem számít, "milyen bőrbe bújik". 

A történet egy bosszúról szól, amit Sang Pil 18 éve tervezget, és most végre esélyt kap, hogy végigvigye. Egy pillanatig sem habozik, és nincs semmi, ami eltántoríthatná attól, amit akar. Az egész sorozatot az teszi a legizgalmasabbá, hogy itt mindenkinek van veszíteni valója, mindenki küzd valamiért, amire a legjobban áhítozik, mindenki védelmez valakit, akit nem akar elveszíteni, és ez gyakran hatalmat ad az ellenség kezébe. 

A sorozat eszméletlen jól lett felépítve. Szépen elkezdték, behozták a bonyodalmakat, izgalmassá tették, majd szépen lezárták, és nem maradtak elvarratlan szálat, végül mindenre választ kaptunk, végül mindenki azt kapta, amit megérdemelt. Az elsőtől az utolsóig mindegyik rész izgalmas volt, nem volt olyan jelenet, ahol unatkozni lehetett volna. 

Amit én a legeslegjobban szerettem a sorozatban, az iszonyú nagy ellentét volt a jó és rossz karaktereink között. Az, ahogyan Sang Pil csapata Sang Pillel viselkedett egyszerűen minden mosolyt és könnyet kicsalt belőlem. Imádtam, hogy milyen hűségesek voltak hozzá, hogy mindig hallgattak rá, hogy törődtek vele, hogy szerették őt, és hogy Sang Pil is ugyanígy érzett a kis csapata iránt, akikkel dolgozott. Egy igazi hülye banda voltak, akik állandóan pörögtek, és mindenben megtalálták a viccet, de ha Sang Pil valami fontos feladatot bízott rájuk, rögtön odafigyeltek, hogy jól csinálják. Annyira szerettem őket, hogy azt nem tudom elmondani. Semmi pénzért nem fordítottak volna hátat egymásnak. Szeretet, hűség, barátság és családiasság volt közöttük, amit imádtam.

Aztán ott volt a rossz oldal, An O Joo, Cha Moon Suk és Nam Soon Ja. Bár úgy tűnik, szövetségesek, mégis mindegyikük áskálódik, és kihasználja a másikat, keresztbe tesznek egymásnak, a pénzért a saját anyjukat is eladnák. Senkihez nem kötődtek, semmi sem volt szent nekik. Először hatalomra segítették egymást, majd letaszították onnan. Nagyon látványos volt a különbség a két oldal között, és ez nagyon tetszett.


A másik legjobb dolog, amit szerettem a sorozatban az az volt, hogy végre olyan negatív karaktereket kaptunk, akiket tényleg csak utálni lehetett. Cha Moon Suk például egy velejéig romlott nőszemély volt, aki ugyan a bírói székben ült, és akit ugyan mindenki az egekig magasztalt, mégsem volt benne egy csepp igazságosság sem, egy csepp megbánás vagy szánalom sem. Nem érdekelte, ki áll az útjába, mindenkit félreállított, kénye-kedve szerint manipulálta az embereket. Semmi nem volt benne, amit szeretni lehetett, és ez nagyon jól esett. Végre nem kaptak a fő gonosz karakterek sajnálni való múltat, vagy olyan jeleneteket, ahol az ember megsajnálta őket. Nyugodt szívvel, boldogan utálhattam őket 16 részen keresztül. 

Aztán ott volt An O Joo, szintén az egyik rossz fiú, akit egyébként én nagyon bírtam egy darabig... Aztán valami olyasmit tett, amit utána soha többé nem bocsájtottam meg neki, és onnantól kezdve gyűlöltem. Ki nem állhattam a gusztustalan akcentusát, a fejeket, amiket vágott, ahogy járt, ahogy nézett, ahogy levegőt vett... Mindent utáltam benne. Bár a vége felé bepróbálkoztak a készítők ezzel a megsajnálós dologgal, de esélytelen volt.  

Na de térjünk rá a főszereplőinkre. Bong Sang Pil egy kicsit rossz fiú volt, egy kicsit jófiú, mikor hogy hozta a sors. Annak ellenére, hogy mindenét a bosszúra építette nem vált egy befordult, mogorva karakterré. Éppen ellenkezőleg, egyszerűen állandóan pörgött, életvidám volt, mindig viccelt és mosolygott, és ezt nagyon szerettem benne. Az a típusú férfi volt, aki mindig tudta, mit csinál, mindig volt B és C terve, nem lehetett meglepni semmivel. Egyszerűen még a néző is feltétlenül megbízott benne, és biztosak lehettünk benne, hogy akármi is sül el rosszul, azt ő mg tudja oldani, vagy van rá egy terve. Ezenkívül pedig akár egy golyót is bekapott volna azokért, akiket szeret.

Ha Yae-Ji az egyik legtökösebb női karakter, akit eddig láttam. Nem hisztizik, nem nyavalyog, nem drámázik. Pontosan tudta, mit akar, hogy akarja, mi/ki a fontos neki. Mindig ott volt Sang Pil mellett, hogy biztassa és segítsen neki, és nem utolsó sorban még szája is volt, hogy kimondja a véleményét, és kiálljon magáért.

Nagyon tetszett a szerelmi szál is. Annyira aranyos, mégis valóságos volt. Bár sajnálom, hogy alig 1 vagy 2 csókjelenetet kaptunk, de most annyira igazából nem hiányzott. Nagyon szépen lett felépítve az ő történetük is, bár annyira nem ezen volt a hangsúly. Szerettem a bizalmat, ami kettejük között volt, a kémiát és azt a finom vibrálást, ami minden közös jelenetüknél ott volt. Nagyon aranyosak voltak együtt.

Imádtam az akció jeleneteket is, baromi menőek voltak. Már a City Hunternél leírtam, mennyire imádom az ilyen jeleneteket, de most újra le kell írjam. Joon Gi-nek nagyon jól állt a verekedés.

A történetet maga bár egy kissé már megszokott volt, hisz sok más sorozatban is ez a séma, halott szülő(k), és egy bosszúra éhes gyerek, de azt hiszem, itt a karakterek voltak azok, amik az egészet újjá, élénké és izgalmassá tették. Nagyon szépen elkezdték és lezárták, az utolsó pár perc nekem nagyon tetszett. A sok izgalom után végre kaptunk pár percnyi nyugit, és ellazulhattunk, ahogy a szereplőink továbbléptek, lezárták a dolgokat.

Nem is tudom, mit mondhatnék még a sorozatról nektek. Nagyon nagyon tetszett, izgalmas volt, vicces, rengeteg poént kaptunk. Joong Gi az egész sorozatban olyan érdekes fejeket vágott, hogy néha majd' lefordultam a székről, ami csak egy plusz volt a humor kategóriában. Nagyon tudom ajánlani nektek, a történet miatt is, a szereplők miatt pedig pláne!

Tanulj koreaiul VI. | Sorszámnevek és törtek

2018. december 1.
Az előző posztban a számokat vettük át, úgyhogy most térjünk is rá a sorszámnevekre, amik lényegesen könnyebbek, mint a számok. Miért? Mert a legtöbb esetben csak egy ragot kell odabiggyeszteni a hagyományos számok mögé. A korábbi bejegyzésben megtanultuk, hogy létezik hagyományos és sino számrendszer. A sorszámok képzése szinte mindig a hagyományos számrendszer segítségével képződik.
A legtöbb esetben úgy képezzük a sorszámneveket, hogy a hagyományos számok után odatesszük a 번째 (beonjjae) ragot. Azonban az "első", "második" és "harmadik" sorszámnevek kivételt képeznek. Az "első" teljesen rendhagyó, a sorszámnak semmi köze nincs az eredeti számhoz, míg a "második" és "harmadik" sorszámnév alakban rövidül.

Első - 첫 번째 (cheos beonjjae)
Második - 두 번째 (du beonjjae)
Harmadik - 세 번째 (se beonjjae)
Negyedik - 네 번째 (ne beonjjae)
Ötödik - 다섯 번째 (daseot beonjjae)
Hatodik - 여섯 번째 (yeoseot beonjjae)
Hetedik - 일곱 번째 (ilgob beonjjae)
Nyolcadik - 여덟 번째 (yeodeolb beonjjae)
Kilencedik - 아홉 번째 (ahob beonjjae)
Tizedik - 열 번째 (yeol beonjjae)
Huszadik - 스무 번째 (seumu beonjjae)
Harmincadik - 서른 번째 (seoleun beonjjae)
Századik - 백 번째 (baek beonjjae)

Sorszámnevek sino számrendszerben

Sino-koreai számokkal is képezhetőek sorszámnevek, de ezek használata nagyon ritka. Viszont események nevében mindig ez a típus szerepel. Ebben az esetben a sino számok elé be kell illeszteni a 제 (je) szócskát, hogy sorszámneveket képezzünk.

Első - 제 일 (je-il)
Második - 제 이 (je-i)
Harmadik - 제 삼 (je-sam)
Negyedik - 제 사 (je-sa)
Ötödik - 제 오 (je-o)
Hatodik - 제 육 (je-yuk)
Hetedik - 제 칠 (je-chil)
Nyolcadik - 제 팔 (je-pal)
Kilencedik - 제 구 (je-gu)
Tizedik - 제 십 (je-sip)


Törtek - 분수 (bunsu)
 
Hogy az élet ne legyen olyan könnyű, ők pont fordítva mondják a törteket, min mi. Mi a számlálót mondjuk először, és utána a nevezőt, ők pedig pont fordítva! Tehát, koreaiul először kimondjuk a nevezőt, odatesszük mögé a 분 (bun) szót + a birtokos jelzőt, ami a 의 (ui). Ami nagyon fontos, hogy kiejtéskor a számokat a SINO számrendszer szerint kell mondani!

Fél - 2분의 1 (ilbuni-il)
Egy és fél/másfél -1과 2분의 1 (il-gwa-ibun-il)
Egyharmad - 3분의 1 (sambuni-il)
Kétharmad - 3분의 2 (sambuni-i)
(Egy)negyed - 4분의 1 (sabuni-il)
Háromnegyed - 4분의 3
Ötöd - 5분의 1
Hatod - 6분의 1
Heted - 7분의 1
Nyolcad - 8분의 1
Kilenced - 9분의 1
Tized - 10분의 1
Század - 100분의 1

Nos, ez a bejegyzés ennyi lett volna. Remélem, hasznos volt, és tanultatok valami újat!