Korea ékkövei
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Park Hee-Son. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Park Hee-Son. Összes bejegyzés megjelenítése

My Name

2021. november 5.

Műfaj: akció, dráma, thriller, krimi

Részek száma: 8

Dátum: 2021

Főszerepben: Han So-Hee (Yoon Jiwoo/Oh Hyejin), Park Hee-Son (Choi Mujin), Ahn Bohyun (Jeon Pildo), Lee Hakjoo (Jung Taeju), Kim Sangho (Cha Giho)

Ismertető: Apja meggyilkolása után Yoon Jiwoo bosszút esküszik. Hogy megvalósíthassa, Choi Mujinba, egy helyi drogbanda vezérébe veti bizalmát, és irányítása alatt belép a rendőrségbe, hogy kiderítse, ki és miért gyilkolta meg az apját – és hogy végezhessen vele. 

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=v_8vL7LO4PI

Online: Sorozatbarát

Vélemény: Ez a bejegyzés nem lesz túl hosszú, ugyanis nem tudok sem áradozni a sorozatról, sem lehúzni azt. Egyszerűen pontosan azt kaptam, amit vártam: egy egyszerű bosszúdrámát. Semmi csavar, semmi bonyodalom. Csak egy lány, akinek a szeme láttára végeztek az apjával, belépett egy bandába, hogy kiképezze magát, majd rendőrré vált, hogy elkapja a gyilkost. Minden épp olyan szépen és simán zajlott, ahogy leírtam. Nem múlta sem felül sem alul a várakozásaimat. Egy nagyon egyszerű, nagyon lényegretörő sorozat volt, és hadd emeljem ki, mennyire örülök, hogy csak 8 részes, mert így sikerült erőteljesen és hatásosan lezárni a történetet.

A sorozat szépen ívelt felfelé, és csúcsosodott ki valahol a 6-7. rész körkényékén, aztán lejtemenetben gyorsan és erősen fejeződött be. Végig fent tartotta a figyelmet, a kiszámíthatósága ellenére is érdekes volt, az akciójelenetek látványosak és kíméletlenek. Az emberek csúnyán sérültek meg, és mocskosan haltak meg. Nem szépítgette a valóságot, és próbált mindent megoldani a szeretettel és a megbánással. A karakterek nem voltak sem sérthetetlenek, sem szentek. Akit meg kellett ölni, azt megölték, akinek gyilkolnia kellett, az gyilkolt. És tudjátok, hogy én szeretem, ha a dolgokat úgy mutatják be, ahogy vannak, és nem szépítik a végtelenségig, hogy hiteltelenre maszkírozzák. 

És éppen ezért nagyon tetszett a befejezés: valóságos volt, hiteles és kíméletlen. Ha valaki bosszút esküszik, annak szembe kell néznie azokkal a veszteségekkel és áldozatokkal, amikkel Oh Hyejin is szembenézett. Örülök, hogy nem kellett bosszankodnom a jellemző szépítgetés miatt, hanem tényleg minden olyan nyers és velős volt, mint a valóságban. Viszont pont mivel számítottam a koreaiakra jellemző végkifejletre, meglepődtem, mikor nem úgy alakultak a dolgok, ahogy vártam. Főleg Oh Hyejin lepett meg; végig elkötelezett volt a bosszúja iránt, tudta, hogy akarja véghez vinni, ám a végére kicsit ingadozott a karakter, vívódni kezdett a bosszújával és saját magával kapcsolatban, ami emberivé és valóságossá tette az egész lányt. Nem egy gyilkológép volt, és nem is egy határozatlan kis fruska, hanem egy nő, aki bosszút akart, de a bosszúban nem akarta elveszteni önmagát. Tetszett ez az ingadozás az utolsó részekben, a befejezésnek pedig néhány szempontból sikerült meglepnie.

Ami a többi karaktert illeti, ők is azt nyújtották, amit egy bosszúdrámától elvárunk: ki-kinek megvolt a maga sérelme, és hála a jó égnek nem kezdték el mindenki gondját-baját untig és a klisékig boncolgatni. Épp csak annyit árultak el, ami ahhoz kellett, hogy együtt érezzünk velük, a többit a fantáziánkra hagyták. Ezt csinálhatnák gyakrabban a koreaiak, sokkal hatásosabb, mint a szánkba rágni minden egyes részletet, amíg már képtelenek vagyunk a drámai háttérsztorikat fintorgás nélkül végighallgatni. Choi Mujin volt a másik karakter, akinek sikerült meglepnie. Sokkal emberibb volt, mint azt az ember egy bandavezértől várná. Ettől még persze brutális, de a brutalitása mögött emberség, nem pedig színtiszta kegyetlenség rejtőzött. Inkább sértett és csalódott volt, mintsem szimplán kegyetlen, és minden cselekedetében lehetett látni azt a gyarló emberséget. Kicsit olyan, mintha azt próbálták volna mondani, hogy egy bandát a bizalom és a hűség tart össze, és mikor Choi Mujint elárulták, akkor ő csalódottságból cselekedett kegyetlenül. Csalódott, mert ő sosem árult el senkit, őt mégis elárulták. Pozitívum, hogy ezt sem rágták a szánkba, hanem a néző odafigyeléssel tudta kiismerni. 

Összességében azt tudom mondani, hogy ugyan semmiben sem tűnt ki a többi közül, nem okozott katartikus élményt, és túl emlékezetesre sem sikerült, de amit beígért, azt jól hozta, úgyhogy nézzétek meg bátran, csalódni szerintem nem fogtok.

A bosszú ára, hogy szörnyeteggé válj.

The Suspect

2017. október 29.
Műfaj: akció, thriller

Időtartam: 137 perc

Dátum: 2013

Főszerepben: Gong Yoo (Ji Dong-Cheol) és Park Hee-Son (Min Se-Hoon)

Ismertető: Ji Dong-cheol az egyik legjobb észak-koreai ügynök, akinek megölik a feleségét és gyermekét, miközben ő egy küldetésen vesz részt. Dezertál Dél-Koreába és elkezdi felkutatni a gyilkosokat, akik szintén ügynökök. De a vadászra is vadászni kezdenek, és megkezdődik a hajsza.



Véleményem: Az idén is megrendezett 10. Koreai filmfesztivál kereteiben láttam ezt a filmet. Külön örültem, hogy egy ideje már megrendezik Pécsen is, hisz különben nem tudtam volna elmenni. Mint ahogy mindenki más, én is a honlapra feltett előzetes videó alapján döntöttem emellett a film mellett. Alapból nagyon szeretem az akció filmeket, így hát nem is volt kérdés. Volt még egy másik film is, amire szívesen elmentem volna, de hát így alakult.

Tehát a film. Tetszett az alapötlet, bár azt nem mondhatjuk rá, hogy hű de egyedi, hiszen nagyon sok akciófilmben találkozunk ezzel a koncepcióval: a főszereplő családját megölték, amiért ő bosszút esküdött. De emellett kaptunk egy másik szálat is, Észak- és Dél-Korea különleges kapcsolatát. A két ország ugyanis megakarta ajándékozni egymást. Dél-Korea egy különleges kémiai vegyi anyag képletét akarta átadni – SPOILER –, amiről mindenki, még maga az ajándékozó ország is azt hitte, hogy egy különleges vegyi fegyverről van szó. Pedig hát nagyon nem. SPOILER VÉGE.

Itt is megjelent a korrupció, a pénz utáni sóvárgás, és láthattuk, hová vezeti ez az embereket.
Na de nekem az akció jelenetek voltak a szívem csücskei. Eszméletlen jól voltak megcsinálva. Szinte tízpercenként kaptunk belőlük, és mindegyik egytől-egyig rettentő jól lett kivitelezve. Az aláfestő zenék pedig csak még jobban dobtak egyet a hangulaton.

Rettentően sajnáltam Ji Dong-Cheol. Már az elején megtudtuk, hogy a feleségét és a lányát megölték. Ám egyszer csak kiderült, hogy a lánya mégis életben van, majd pedig ismét azt hazudták neki, hogy halott. Szegénynek végig játszottak a szívével, meg hát az enyémmel is, mert nagyon sajnáltam a férfit. Ő viszont egyszer sem tört meg, onnantól, hogy megtudta, él a lánya már nem csupán az volt a célja, hogy felkutassa a gyilkost és megölje, hanem hogy előbb megtudja, hol a lánya. És ez valahogy adott neki egy kis életet, mert korábban egy üres testnek tűnt, aki teszi, amit tennie kellett. De ahogy felcsillant a remény, úgy kicsit ő is megváltozott. Egyedül azt sajnáltam a végén, hogy bár megtudtuk, hogy megtalálta a lányát, egyetlen ölelést, vagy bármilyen „végre megtaláltalak” jelenetet sem láthattunk, mindketten csak álltak és sírtak. Persze egy akciófilmhez ez dukál, de én, mint női lélek, hiányoltam ezt.

Bár a film elég borongós hangulatú volt, azért a végére becsempésztek egy kis humort, és ezzel konkrétan fel is oldották az egész film sötét hangulatát. Épp az utolsó percekre tették ezeket a jeleneteket, és nagyon jól eltalálták így.

Tetszett a két főszereplő, Ji Dong-Cheol és Min Se-Hoon közti kapcsolat is. Kezdetben Min Se-Hoon feladata volt, hogy levadássza Ji Dong-Cheolt, de mire őt magát is meg akarták ölni, végül mellé állt. Szó szerint Ji Dong-Cheol kezébe adta a pisztolyt, hogy lője le a férfit, aki eladta a lányát Kínába. Utána pedig szándékosan hagyta megszökni – ez volt az egyik poénos jelenet a film végén. Nélküle talán Ji Dong-Cheol nem is találta volna meg a lányát… de hát ugye nem tudjuk, hogyha nem így tesz, akkor Ji Dong-Cheol meg tudott-e volna szökni, vagy sem… Az ő kapcsolatuk így volt jó.

Összességében mint látjátok, tetszett a film. Imádtam az akció jeleneteket, a történet alakulását, a karaktereket (na persze nem mindegyiket, néhányat szerettem volna kirugdosni az univerzumból), és úgy mindent. Nagyon ajánlom nektek, hogy nézzétek meg legalább egyszer, mert megéri, nagyon jó filmről van szó.