Korea ékkövei

2018 legjobb sorozata || Eredmény

2019. január 9.

Sziasztok, kedveseim!


Vasárnap lejárt a határidő, úgyhogy most meg is hoztam a szavazás eredményeit. Amit el kell mondjak bevezetésként, hogy volt egy kis kavarodás a szavazás alatt. Sokan írtatok olyan sorozatokat, amik nem is 2018-asak, hanem sokkal korábbiak. Volt aki például odaírta a Moon Lovers-t, mert hogy az "időtlen" sorozat... Ez a szavazás azokról a sorozatokról szólt, amit 2018-ban kezdtek el vetíteni, és tetszett nektek, nem pedig arról, amit 2018-ban megnéztetek. Értem én, hogy a Moon Lovers egy időtlen sorozat, de nem 2018-as, hanem 2016-os, ami minket már nem érint. 

Aztán, volt pár olyan sorozat azok között, amit írtatok, amit még 2017-ben kezdtek el levetíteni, ezeket sem tudtam elfogadni. Bár 2018-ban értek véget, de 2017-ben kezdték el leadni, így azok 2017-es sorozatoknak tekinthetőek. Volt olyan sorozat is, ami idén fog véget érni, és bár azt írtam, csak olyat fogadok el, ami 2018. december 31-ig véget ér, azért ezeket elfogadtam, hisz 2018-ban kezdték el vetíteni. 

Na szóval ennyi bevezető után lássuk is az eredményeket!

A blogon összesen 48 komment érkezett, illetve egy szavazás a chat ablakban (azt is elfogadtam), így ez alapján a 49 szavazat alapján fog összeállni a sorrend.

A szavazataitok szerint 2018 legjobb sorozatai....




1.

Are You Human too?

 

 

2.

Thirty but seventeen

 

 

3.

100 days my prince


Holt versenyben a 4. helyen:

A Poem A Day

My Ahjussi



Szintén holtverseny az 5. helyen:

Come and Hug me

Lawless Lawyer

What's Wrong With Secretary Kim

The Smile Has left Your Eyes


További sorozatok, amiket írtatok, de sajnos nem értek el helyezést, mert nagyon kevés szavazat érkezett:

Something In The Rain
My Secret Terius
Woke Of Love
Radio Romance 
Encounter
 Grand Prince
Welcome To Waikiki
Hymn Of Death
 Where Stars Land
Children of a Lesser God
Life On Mars
Feel Good To Die
Lovely Horribly
Misty
MY ID is Gangnam Beauty
Familiar Wife
The Beauty Inside
Hide and Seek
Witch's Love
When Time Stopped
Mr. Sunshine
Rich Man Poor Wonam



Nos, akkor ezek lennének az eredmények! Ne feledjétek, ezek szubjektívek, és persze nem mérvadóak, mindenkinek más a kedvence. Köszönöm, hogy benne voltatok ebben a kis játékban, és ennyien kommenteltetek!

Az év legjobb sorozata

2018. december 29.

Sziasztok, kedveseim!


Vége a karácsonynak, hamarosan itt a szilveszter, vagyis 2018-nak lassan vége van. Itt az ideje tehát, hogy kiválasszuk, melyik volt 2018 legjobb sorozata! Ez persze szubjektív, mindenkinek más tetszik, szóval ez inkább amolyan játék. Ez az első, hogy ilyesmit csinálok a blogon, szóval remélem, benne vagytok a játékban!

Hogy mit kell tenned?

  • Kommentben írd le, szerinted melyik volt az a 2018-as sorozat, ami megérdemli az "Az év legjobb sorozata" címet!
  • A kedvenc sorozatodra 2019. január 6-ig szavazhatsz!
  • A sorozatnak koreainak kell lennie, és csak olyan sorozatokat fogadok el, ami 2018. December 31-ig véget érnek!

Ha vége a szavazásnak, összeállítok egy listát nektek, amibe a szavazataitok alapján sorrendbe lesznek állítva a sorozatok.

Egyéb tudnivalók:

*Ha a te kedvenc sorozatodat leírta már valaki semmi gond! Neked is le kell írnod még egyszer, hiszen így fogom tudni összeállítani a listát, hogy melyik sorozat hány szavazatot kapott!

**Több sorozatra is szavazhatsz, nem csak egyre!

Úgyhogy kommentre fel! Kíváncsi vagyok, kinek mi volt a kedvence! 


Where Stars Land

Műfaj: romantikus, melodráma

Részek száma: 32 (félórásak)

Dátum: 2018

Ismertető: A sorozat főhősei az Icheon Nemzetközi reptéren dolgoznak. Han Yeo Reum egy kedves, aranyos nő, akinek hatalmas elvárásai vannak saját magával szemben: mindent jól szeretne csinálni, meg akar felelni a feletteseinek. Ezzel szemben a reptér egyik osztálya sem kedveli, mindenki "időzített bomba"-ként beszél róla, mert ha helyzet van, az igazságérzete eluralkodik rajta, és nem megfelelően kezeli a helyzetet. Lee Soo-Yeon ezzel szemben egy higgadt, távolságtartó férfi, aki mindent jól csinál, még sincsenek barátai, és nem is akar közel kerülni senkihez. Mikor Han Yeo Reum átkerül az Utasszolgálathoz, ahol Soo-Yeon is dolgozik, a két főszereplő élete összefonódik. Ám semmi sem olyan egyszerű, mint látszik, hiszen Lee Soo-Yeon fájdalmas titkot rejteget, amit nem akar felfedni: ő csak egy egyszerű életre vágyik, de minden összeesküszik ellene/ellenük. Vajon Lee Soo-Yeon élhet normális éltet, vagy minden tönkremegy? És vajon a két főhősünk együtt lehet, vagy végül mindketten Soo-Yeon titkának áldozatai lesznek?

Főszerepben: Lee Je-Hoon (Lee Soo-Yeon), Chae Soo-Bin (Han Yeo-Reum), Lee Dong-Gun (Seon In-Woo), Kim Ji-Soo (Yang Seo-Koon), Kim Kyung-Nam (Oh Dae-Gi), Lee Soo-Kyung (Nam Young-Joo), Ro Woon (Ko Eun-Sub) és Ahn Sang-Woo (Kong Seung-Cheol)



Véleményem: Ennek a sorozatnak azért álltam neki, mert láttam egy nagyon jó videót az egyik részéből facebookon, és nagyon megtetszett. Bevallom, teljesen másra számítottam, mint amit kaptam, de ennek az is lehet az oka, hogy nem olvastam el, mi a sorozat műfaja. Na de nehogy azt higgyétek, hogy csalódtam, mert szó sincs erről! Sőt, még sokkal jobban tetszett, mintha azt kaptam volna, mint amit vártam!

Ez volt az első olyan sorozatom, ahol egyáltalán nem a cselekményen volt a hangsúly, hanem sokkal inkább a szereplők lelki világán, cselekedetein, gondolatain, múltján. Azért írom, hogy ez volt az első, mert sokszor olvastam ilyen sorozatok ismertetőit, és nem álltam neki, mert azt hittem, unalmasak lesznek. De ez a sorozat cseppet sem volt unalmas, és most már sokkal nagyobb bátorsággal állok majd neki hasonlóknak.

A történet az Icheon reptéren játszódik, és a cselekmény, amiről ugye írtam, hogy nem hangsúlyos, mind a reptéren történő incidensek körül forog. Bevallom, én nagyon szerettem ezeket a jeleneteket, mert nagyon érdekes volt, hogy mivel kell egy átlagos reptéri dolgozónak megküzdenie minden nap, milyen elvetemült emberek, hisztérikus és agresszív utasok vannak.  Tényleg nagyon élveztem ezeket a jeleneteket.

De amit még jobban élveztem, azok a szereplőink, és a köztük lévő kapcsolat volt. Kezdjük is először Han Yeo-Reummel. Ez a lány egy nagyon kedves, szeretetteljes nő volt, aki nagyon szeretett volna mindent jól csinálni, mindig megfelelni a feletteseinek, mégsem sikerült neki soha semmi, bajba került, elrontotta a dolgokat, folyton eltévedt, egyszóval távol állt attól a tökéletes munkástól, aki lenni szeretett volna. Én, és szerintem minden néző mégis azt szerettem benne, hogy megvolt a saját stílusa, amiről akkor sem tudott lemondani, ha ahhoz, hogy megfeleljen egy teljesen más embernek kellett volna lennie. Időzített bombának hívták, és mindig másik osztályra küldték, hogy megszabaduljanak tőle, de még így sem adta fel. Kitartó, és szeretni való karakter volt.

Lee Soo-Yeon viszont pontosan ez volt, aki Han Yeo-Reum lenni akart: tökéletes dolgozó, akivel mindenki meg volt elégedve. Azonban nem voltak barátai, hideg és távolságtartó volt, jól elvolt ő a maga kis világában, és egyszerűen csak normális akart lennie; ami hát valljuk be, nem egyszerű egy olyan nővel a közelében, mint Han Yeo-Reum. Ami Lee Soo-Yeonnal történt, az szerintem borzalmas, és minden csodálatomat kiérdemelte, hogy erős maradt, és próbált átlagos életet élni úgy, hogy ő maga cseppet sem volt az. Nagyon tetszett, hogy azzal tartották fent a figyelmünket, hogy a múltjáról nagyon lassan csepegtették az infókat. Nem rögtön az első pár részben tudtuk meg, hogy mi történt, hanem szinte még az utolsó részekben is voltak érdekességek.

A sorozat műfaja melodráma, és ezt a történetet tényleg túl lehetett volna dramatizálni, de mégsem tették meg. Nem voltak felesleges sírások, hanem minden tényleg teljesen valóságos volt, és pont emiatt facsarta ki a nézők szívét. Na de persze volt benne nevetés is bőven, ami feldobta kicsit a hangulatot.

A személyes kedvencem Soo-Yeon és In-Woo kapcsolata volt, akik ugyebár így vagy úgy, de testvérek voltak. Valahogy végig tudtam, hogy mi áll annak hátterében, hogy In-Woo ekkora bunkó volt Soo-Yeonal, és alig vártam, hogy kiderüljön, és konkrétan ki is mondják. Aztán persze jól meghatódtam, és végig vigyorogtam az egész jelenetet. SPOILER In-Woo egész idő alatt védte Soo-Yeont, még ha elég hülye módon is, és tényleg, valahényszor aggódott érte én mindig úgy sajnáltam, de közben örültem is annak, hogy valójában nem utálja az öccsét. Azzal pedig, hogy az utolsó pillanatban ott volt, ahol lennie kellett mindent megbocsátottam neki.SPOILER VÉGE
A főszereplőink közötti szerelmi szálat is nagyon szerettem. Lassan szerették meg egymást, először megismerték egymás gyengeségeit, erősségeit, és idővel szerettek csak egymásba, szépen lassan, ami nagyon különlegessé tette a kapcsolatukat. Tele volt apró, de romantikus pillanatokkal, és így egyre nőttek az érzéseik, és ez volt az egyik legszebb a sorozatban. 


Na de ott volt a mellékszereplőink is, Nam Young-Joo és Oh Dae-Gi, akiket szintén imádtam. Mindig vártam az ő jeleneteiket, mert legalább olyan érdekes volt, mint a főszereplőink, annyira szép és aranyos volt, hogy nem is tudtam, melyiket várom jobban. De nem csak ők, az összes többi szereplőt is nagyon szerettem. Mindegyik érdekes karakter volt, mindegyikük nagyon egyedi, aranyos, szeretni való volt, és élveztem minden jelenetüket. Nem volt olyan, hogy azt vártam, mikor ér már véget a mellék szereplők jelenete, és jönnek megint a főszereplők. Egyszerűen imádtam minden szereplőt, ami pedig nagyon ritka nálam!

Őszintén megmondom, sokáig nem tudtam, mire számítsak, hogyan ér véget a sorozat. Nem tudtam, hogy azt a tragédiát, ami Lee Soo-Yeonnal történt hogyan lehetne megoldani, hogy van-e egyáltalán esély arra, hogy ő és Yeo-Reum együtt lehetnek, vagy egyáltalán van-e arra esély, hogy Soo-Yeon életben marad a sorozat végére, mert iszonyúan makacs volt. Azok után, ami vele történt baromi erős maradt, és a végsőkig kitartott amellett, hogy ő normális, átlagos életet akar, és akárhogy is lesz, azt idejét Yeo-Reummel akarja tölteni. Annyit de annyit stresszeltem, mi lesz, és végül szerintem nagyon szépen lezárták a történetet. Meghatóra és aranyosra sikerült. 

Az egész sorozat nagyon szép volt, nem voltak benne izgalmak, szóval ne egy akciódús sorozatra számítsatok, de higgyétek el, ennek ellenére tetszeni fog. Én nem egyszer sírtam rajta, főleg az utolsó részeknél, és szerintem az a jó sorozat, ami megríkatja, vagy megnevetteti a nézőt. Szóval én teljes szívből ajánlom mindenkinek, remélem, nektek is épp úgy fog tetszeni, mint nekem!

Tényleg jó leszek így neked? - Lee Soo-Yeon
Már csak attól is megsérülhetsz, hogy az emberek rád néznek... Te nem ismered ezt az érzés, igaz, Lee Soo-yeon? - Han Yeo-reum
Szeressük egymást. Ma. Most. - Lee Soo-Young

Karácsony Koreában

2018. december 23.

Sziasztok, és előre is nagyon boldog karácsonyt nektek!


Mivel holnap szenteste, ezért gondoltam, megmutatom nektek, hogyan zajlik a karácsony Koreában. 

A koreai társadalom csupán 25-30%-a keresztény, de ők rendesen meg is tartják az ünnepet, akár csak a nyugati társaik. Azonban a koreaiak 70%-a még így is buddhista vagy éppen nem tartoznak egy valláshoz sem. Azonban ha ezeket a számokat összehasonlítjuk a többi ázsiai országgal, például Kínával vagy Japánnal, még így is Koreában a legnagyobb a keresztények, és így a karácsonyt ünneplők aránya.



Ezen az ünnepen a templomokat szépen feldíszítik égőkkel, sőt, nagyon soknak neon kereszt világít a tetején (akár egész évben is)! Ezzel olyan szépen növelik az ünnep hangulatát, hogy manapság még a nem-keresztények körében is gyakorivá vált a templomba járás. Akárcsak nálunk, a boltok náluk is karácsonyi díszben pompáznak. Ilyenkor a fővárost, Szöult is csodálatos fények díszítik, beleértve a Han folyó hídjait is.  Ahogy az nálunk is zajlik, a családok ilyenkor karácsonyfát állítanak, és saját házaikat is szépen kidekorálják. Viszont ami eltér ott, hogy a karácsony nem a család ünnepe, hanem a szerelmeseké! Ilyenkor minden dolgozó ember szabadnapos, hogy az ünnepet a családjával, barátaival, szerelmével tölthesse. 


A leggyakoribb ajándék ilyenkor természetesen a pénz. Mostanában egyre népszerűbbek a hagyományos ajándékok is, de még mindig a pénzzé a főszerep. 

A Mikulás is fel-felbukkanhat Koreában, de inkább kéket és zöldet hord, és úgy hívják 산타 클로스 (santa kullosu) vagy 산타 할아버지 (Santa haraboji). Ő általában a hagyományoknak megfelelő ruhákban jelenik meg, illetve "gat" kalapot hord (ezt a kalapot a Joseon korabeli férfiak hordták jellemzően).



A Boldog Karácsonyt! koreaiul több féle képen is mondhatjuk: 메리 크리스마스 (Meri krismas) vagy 성탄절 잘 보내요 (seongtanjeol jal bonaeyo ) vagy 즐거운 크리스마스 되세요 (Jeulgaeun krismas doeseyo).

Összevetve a Dél-koreai karácsonyt az Észak-koreaival nagyon nagy különbségeket láthatunk. Észak-Koreában a katolicizmus hivatalosan "elfogadott", de börtönbe is kerülhetsz azért, ha katolikus vagy, vagy akár meg is ölhetnek érte. Annyi is elég, ha meglátják nálad a Bibliát. Az Észak-Koreában élő katolikusok ezért titokban jönne össze, és tartják meg a karácsonyt.

Hagyományos ételek

 

A legtöbben ilyenkor családi összejöveteleket és közös étkezéseket tartanak, de az is jellemző, hogy elmennek valahová. Éppen ezért az éttermek ilyenkor nagyon elfoglaltak, hiszen a karácsony Koreában a szerelmesek ünnepe, kicsit olyan is, mint a Valentin nap. Ilyenkor a vidámparkok is különleges eseményekkel kedveskednek az odatévedőknek. A karácsonyi "büfék" is nagyon népszerűek, sokan már hónapokkal korábban lefoglalják az asztalukat, hogy biztosan legyen helyük. Ezekben a büfékben mindent meg lehet találni a hagyományos pulykától kezdve a sushiig és rák lábakig. A koreai hagyományok a családban gyökereznek, és mint ilyen, a nagy piknik vacsorák nagyon gyakoriak. A menü tartalmazhat Bulgogit (grillezett marhahús), édesburgonya tésztát és kimchit - hisz ilyenkor mindenki a legjobbat hozza ki magából, és a legfinomabb ételeket készíti el. A családok általában karácsonyi tortával, jellemzően gyümölccsel díszített párolt rizstortával, fejezik be a vacsorát. Megfigyelhető, hogy a koreai családok, ha otthon esznek nem nagyon tesznek pulykát az asztalra, illetve semmit, amit a nyugatiak. Ezek csak az éttermekben jellemzőek. És a legfájóbb, hogy nincs tojáslikőr.

A fiataloknál szokás, hogy a barátaikkal elmennek bulizni, vagy együtt esznek, és csak az Új év éjszakáját töltik a családjukkal. Azoknak, akik nem ünneplik a karácsonyt, a karácsony egy egyszerű "vásárlós ünnep".

Képeslapok


A karácsonyi képeslapok egy nagyon fontos része a koreai karácsonynak, mivel ez egy nagyon egyszerű, de kedves módja, hogy boldog karácsonyt tudj kívánni a szeretteidnek, barátaidnak, akik távol élnek. Ez főleg azok körében nagyon elterjedt, akik Amerikából jöttek, és a szeretteik még most is ott vannak.


Karácsonyi filmek


Koreában főleg a nyugatias karácsonyi filmek az elterjedtek, néhányat még le is szinkronizáltak, hogy a családok jól tudjanak szórakozni az ünnepek alatt, de vannak saját filmjeik is, mint például a Mug Travel, ami egy gyerekmese, vagy a Merry Christmas Mr. Mo, ami egy beteg férfiről szól, aki ajándékot szeretne adni a családjának.

Karácsonyi dalok


A koreaiak nagyon szentimentálisak és romantikusak, főleg a fiatalok. Szinte minden koreai bandának van legalább egy karácsonyi hangulatú dala, ami tökéletesen megfelel az ünnepekre. A legtöbb ilyen dal arra emlékezteti az embereket, mennyire hiányzott már nekik ez a különleges ünnep. Viszont gyakran a bandák is inkább csak covereket készítenek, így nekik nincsenek olyan nosztalgikus karácsonyi dalaik, mint nekünk.

Néhány példa:
 
Csók a fagyöngy alatt?
Ugyan, dehogy! A fagyöngy elavult, a koreaiak a kimchi levél alatt csókolóznak! 

Nagyon elterjedtek a kis műanyag, világítós karácsonyfák is, hiszen bár sokkal többen állítanak karácsonyfát manapság, mint régen, még most is sokan megmaradnak ezeknél az aranyos kis apróságoknál.

Nektek hogy tetszik az ő karácsonyuk? Szívesen eltöltenétek ott egyet. vagy maradnátok a mi megszokott karácsonyunknál?

Forrás: ITT, ITT

Never Said Goodbye

2018. december 12.
Műfaj: romantikus

Dátum: 2016

Játékidő: 100 perc

Ország: Kína

Ismertető: A film egy tragikus történetet mesél el, ami Jun-Horól, a koreai cserediákról és Xiaoyou-ról szól.

Főszerepben: Lee Joon Gi (Jun-Ho), Zhou Dongyu (Xiaoyou) és Ethan Juan (Tian Bo)


Online: Filmezz.eu

Véleményem: Hát ez a film megsiratott, de rendesen. Elolvastam én az ismertetőt (igen, ezt az egy sort) mielőtt belekezdtem, de valahogy nem erre számítottam. Valahogy a borítónak sem volt olyan hangulata, ami tükrözte volna a filmet. Azt hittem, valami se veled se nélküled történet lesz, amit végig fogok szenvedni - pedig hát nem az volt. Így is szenvedtem rendesen, de legalább azért, mert nagyon jól megcsinálták.

A történet, ahogy azt olvashattátok Jun-Ho és Xiaoyou szerelmét hívatott bemutatni, ami egyáltalán nem végződött happy enddel. Egy tragédia miatt Jun-Ho úgy döntött, jobb, ha Xiaoyou minél hamarabb hozzászokik ahhoz, hogy elveszítette Jun-Ho-t. A két szerelmes már a film legelején szakított, én kis naiv meg azt gondoltam, jól van, majd Jun-Ho úgyis visszatér, együtt lesznek, mindenki boldog lesz, beleértve engem is. Hát ilyen szempontból nagyot koppantam. Nem, Jun-Ho nem jött vissza, és nem voltak együtt.

A film főhősnője, Xiaoyou, valójában egy nagyon életvidám, kicsit szeleburdi, házsártos és parancsolgatós lány volt, de mindemellett nagyon szerethető. És piszok erős. Miután elveszítette Jun-Hot, képes volt talpon maradni, vagy legalábbis úgy tenni, mint akivel minden rendben van. A barátai aggódtak is, dühösek is voltak rá, mert látszólag úgy tűnt, Xiaoyou-t egyáltalán nem viselte meg Jun-Ho elvesztése - pedig hát de, csak mindezt ők nem látták. Ők nem hallották a fiú hangját úgy, ahogy Xiaoyou, ők nem "képzelték", hogy látják a fiút, mikor az nem is volt ott. Ők nem sírták minden éjjel álomba magukat, ahogy Xiaoyou, és nem kezdtek el törni-zúzni, mikor úgy érezték, már nem bírják elviselni a fiú hiányát - nem úgy, mint Xiaoyou. A lány, bár nem mutatta, nagyon szenvedett. Egy idő után igyekezett megszabadulni minden emlékétől is, amit Jun-Ho-hoz kötötte, hátha akkor elmúlik a fájdalma. Közben pedig nagyon vágyott arra, hogy valaki törődjön vele, megvigasztalja, vigyázzon rá.

Jun-Ho döntésével én személy szerint nem értettem egyet, de lehet csak azért, mert a döntése miatt másfél órán keresztül sírtam, vagy mert nem voltam az ő helyzetében, és nem érhetem ezt meg, nem tudom. Mindenesetre picit haragudtam rá, de igazából nagyon-nagyon sajnáltam őt, és majd' megszakadt érte a szívem. Ő épp annyit szenvedett, mint Xiaoyou, ha nem jobban, és az utolsó percig kínozta magát azzal, hogy a lány mellett volt - ha az nem is tudott róla. Nem adta fel a lányt egy pillanatra sem, a döntésével neki akart jót, de közben mindketten szenvedtek tőle.

A sok sírás és fájdalom után nagyon örültem, hogy a történet szépen zárult. A tragédia után Xiaoyou élete is visszatért a régi kerékvágásba, boldog befejezést kapott, amit szerintem nagyon megérdemelt. Nem mondom azt, hogy ne nézzétek meg a filmet, mert egyszer mindenképpen megéri. Csak készítsétek elő a százas zsepit, mert sírós egy film.