Korea ékkövei

Tanulj Koreaiul | XIII. Ez/Az + 이다

2020. augusztus 1.
Korábbi leckékben már megtanultuk, hogyan használjuk az ez/az szavakat, és azt is, hogy az 이다-t úgy fordítjuk "lenni", és hogy ezt mikor és hogyan kell használni. Most akkor nézzük meg, hogy a kettő együtt hogyan alkalmazzuk!

*Mielőtt belekezdünk, ne felejtsétek el felidézni ezt a két anyagot, mert ebben a posztban nem tudom újra elmagyarázni őket!
Ez/az használatának átolvasásához kattints IDE.
이다 használatának átnézéséhez kattints IDE. 
Ezenkívül ajánlom még előzetesbe átnézni a prepozíciós posztot is, ITT.


Az első példánk legyen ez:
  • Az az ember orvos.
Először rakjuk a koreai mondat szerkezetnek megfelelő sorrendbe a szavakat:
  • Az az ember은 orvos van/lenni.
És akkor most fordítsuk át a szavakat koreaira:

Az: 그
ember:  사람은 (은 = prepozíció, ne feledkezzetek meg róla!)
orvos: 의사
van/lenni: 이다

Tehát: 그 사람은 +  의사 + 이다
그 사람은 의사이다 (kü saramün üisaida)


További példák:


그 사람은 선생님이다  (keu saram-eun seonsaengnim-ida) = Az az ember egy tanár.
이것은 탁자이다 (igeos-eun tagjaida) = Ez (a tárgy) egy asztal.
저것은 침대이다 (jeogeos-eun chimdaeida) = Az (a tárgy) egy ágy.
그 사람은 남자이다 = Az az ember egy férfi.
그 사람은 여자이다 = Az az ember egy nő.
그것은 차이다 = Az (a dolog) egy autó.
이것은 나무이다 = Ez (a dolog) egy fa.

* Ne felejtsétek el, hogy még nem vettük az igeidőket és a ragozást, így ez ezek a mondatok bár helyesek, de így nem használják őket, mert az 이다-t ragozni kellene.

House Of The Disappeared

2020. július 23.
Műfaj: misztikus, thriller

Játékidő: 100 perc

Dátum: 2017

Ismertető: Mi-Hee-t 25 év börtönbüntetésre ítélik, miután a rendőrség saját családjának meggyilkolásával vádolja. Az igazság azonban az, hogy Mi-Hee már holtan talált rá a férjére a ház alagsorában, kisfiát pedig a szeme előtt ragadták el, és veszett nyoma. 25 évvel később a nőt szabadon engedik, és visszatér a házba, hogy megtalálja eltűnt fiát. Ám hamarosan kiderül, hogy a nő nem lakik egyedül a házban.

Főszerepben: Kim Yun-Jin (Mi-Hee) és Ok Taecyeon (Choi atya)


Online: indavideó, videa (saját fordításom)

Vélemény: Bár a film egy korábbi, másik film témáján alapszik (ezt is bizonyítja, hogy szinte párbeszédről párbeszédre lekoppintották az eredeti filmet), akkor is nagyon furcsa, mennyivel változatosabbak a koreai thriller, krimi, horror történetek, mint a romantikus sorozataik... Míg a drámáik mind egy kaptafára épülnek (egy két ritka kivétellel persze), addig a thrillereik eddig nagyon széles választékot mutatnak be. Bár az is igaz, hogy legtöbbször az ötleteik egészen elképesztőek, de a kivitelezés már nem annyira sikerül. Azt hiszem, itt is ez a helyzet.

Maga az alapötlet fenomenális, ám minderre nem derül fény egészen a legutolsó fél óráig. A másfél órás film első egy órája elég so-so. Az eleje izgalmasan indít, de aztán lelassul, és kicsit befagy a cselekmény. Nagyon lassan bontják ki a történetet, és nagyon lassan is derül fény a dolgok mivoltára, mindezt pedig úgy, hogy valójában az ég világon semmi sem történik bő egy órán keresztül. Nem azt mondom, hogy unalmas, de elég vékony jégen táncol, és alig választja el az első egy óra a filmet az unalmas és a tűrhető kategóriától.

A cselekmények 1992-ben indulnak, amikor Mi-Hee egy ájulásból ébredve hangokat hall az alagsorból, és lerohan, hogy megmentse a fiát, ám a férjét vérbe fagyva találja, a kisfiát pedig hirtelen valami elragadja tőle. A nőt 25 évre börtönbe zárják gyilkosság vádjával, majd 2017-ben kiengedik, mivel torokrákkal diagnosztizálták, így felügyelet mellett hazatérhet. Innentől két szálon folyik a cselekmény. Egyrészt szép lassan látjuk, hogy pontosan mi is történt 1992-ben, másrészt pedig a jelen eseményeket követjük nyomon. Közben fény derül több eltűnésre is a házban, és a misztikus filmekre jellemző furcsaságokat is látunk, de szerintem ennél sokkal, de sokkal többet ki lehetett volna hozni egy ilyen klassz alapsztoriból. 

Bár legtöbbször sokallom a 2-2,5 órás filmek hosszúságát, de ennek a filmnek simán jó lett volna, mert ez a másfél óra nekem kevés volt. Kevés volt a cselekmény, kevés volt a thriller, az izgalom és a misztikum is, pedig az alapsztori megkívánta volna, hogy egy jól kidolgozott filmet kapjunk, aminek a témájából a készítők kihozzák a legtöbbet. Ehelyett azonban szerintem az első 1 óra elég felületesre sikerült. Ha jobban belegondolok, kvázi semmi sem történt, csak kicsit ijesztgettek minket, meg a főszereplőt, illetve egy pici háttérnyomozás is zajlott a házzal kapcsolatban (mint minden misztikus/horror sztoriban), de jóformán semmi sem történt az első 1 óra alatt. Pedig iszonyú sok mindent bele lehetett volna tenni, nagyon jól lehetett volna csűrni, csavarni a szálakat, és egy nagyon izgalmas kis misztikus sztorit össze lehetett volna rakni ebből az alaptörténetből, ami végig leköti az ember figyelmét, és nem csak arra várunk, hogy jöjjön a csavar a film végén.

Az utolsó fél óra azonban valamilyen módon kárpótolt mindenért. Ekkor derült fény a film mibenlétére és itt teljesedett ki az egész, amit az első 1 órában megalapoztak. Itt jött a csavar, amire vártunk, és szerintem ez egy nagyon ötletes, nagyon érdekes és egyedi fordulat volt. Ha a film nagy része nem is sikerült olyan ütősre, az utolsó fél óráért mindenképp megéri megnézni. Kicsit sajnálom, hogy nem hoztak ki belőle annyit, amennyit lehetett volna, mert az alapötlet tényleg nagyon király. Összességében szerintem nem rossz a film, olyannyira nem, hogy mivel nem volt hozzá magyar felirat, így én fordítottam le, és töltöttem fel. :) (Ez az első film fordításom, szóval izgulok, hogy kinek hogy fog tetszeni. *_* ) Mindenképp ajánlom, mert bár kicsit dolgozhattak volna többet rajta, de egyszeri alkalomra érdekes a történet!

(Ha szereted, és anyagilag is támogatnád a munkámat, az alábbi gombra kattintva ezt egy kávé árával megteheted.)

House Of The Disappeared | magyar felirat

Műfaj: misztikus, thriller

Játékidő: 100 perc

Dátum: 2017

Ismertető: Mi-Hee-t 25 év börtönbüntetésre ítélik, miután a rendőrség saját családjának meggyilkolásával vádolja. Az igazság azonban az, hogy Mi-Hee már holtan talált rá a férjére a ház alagsorában, kisfiát pedig a szeme előtt ragadták el, és veszett nyoma. 25 évvel később a nőt szabadon engedik, és visszatér a házba, hogy megtalálja eltűnt fiát. Ám hamarosan kiderül, hogy a nő nem lakik egyedül a házban.

Főszerepben: Kim Yun-Jin (Mi-Hee) és Ok Taecyeon (Choi atya)


Vélemény: ITT

Nézd online itt:
1.  videa
2. indavideó

Felirat: ITT

A feliratot kérlek, csak saját használatra töltsétek le! Ráégetni a videóra, majd feltölteni bármilyen videómegosztóra TILOS! 
(Ha szereted, és anyagilag is támogatnád a munkámat, az alábbi gombra kattintva ezt egy kávé árával megteheted.)

I Saw The Devil

2020. július 21.
File:I Saw The Devil-p3.jpgMűfaj: thriller, horror, pszichothriller

Játékidő: 141 perc

Dátum: 2011

Főszerepben: Lee Byung-Hun (Soo-hyun) és Choi Min-Sik (Kyung-Chul)

Ismertető: Joo-Yun egy hideg téli este lerobban a kocsijával. Egy titokzatos idegen felajánlja neki, hogy segít, de Joo-Yun visszautasítja, mondván inkább megvárja a kocsivontatót. De mire az kiért, Joo-Yun-nak hűlt helye maradt csak, a kocsi megrongálva és mindenütt vérnyomok. Joo-Yun barátját, Soo-Hyunt mélyen megrázza a tragédia. A férfi a rendőrségnél dolgozik, ám tekintettel a helyzetre, két hét szabadságot kap, mialatt ő a fejébe veszi, hogy elkapja a gyilkost. Ígértet tett, hogy a gyilkos százszor jobban fog szenvedni, mint a barátnője. Ezzel pedig kezdetét veszi egy őrült mészárlás...


Online: KATTINTS IDE

Vélemény: Az embernek sok minden eszébe jut a brutalitás vagy agresszió szavak hallatán, de annak, aki ezt a filmet megnézi, ez a két fogalom új szintre emelkedik. Hogy jó erős gyomorra van szüksége a nézőnek, az nem vitás. Lélek is kell, nem is kevés, mert a film megrázó és jól mellbevág a kendőzetlen zaklatottság és a téboly, amivel letámadják a nézőket ebben a 141 percben. Én sosem voltam az erőszakos vagy brutális filmek ellen; néha pontosan ez kell, hogy az ember ráébredjen, hogy nem rózsaszín vattacukorban él, sőt, néha kifejezetten izgalmas is ilyet nézni (nem, nem vagyok pszichopata, csak szeretem a változatosságot.) Na de azért szerintem is van egy határ, amit ez a film nem csak feszeget, áh, dehogy. Olyan szinten átgázol az ingerküszöbünkön, hogy az embernek a gyomra forog. A vég nélküli gyilkolászás, a patakzó vér, a darabokra vágott testek, és a fejezés még a horror kategóriának is sok, és eltúlzott, nem beszélve a film thriller részéről.

Merthogy ez a már őrült, szinte rituális kivégzés, ami folyt ebben a filmben, teljesen elvette a dolog pszichológia élét - kérdem én, hol maradtak Soo-Hyun lelki folyamatai? Hol a metamorfózis, a változás? Értem, én, hogy kifordult önmagából a menyasszonya halála miatt, főleg a brutalitás miatt, ahogyan megölték, és még azt is megérteném, hogy szörnyeteggé vált... De amit ez a film mutatott, az egy pont után már túlzottan sok volt, pszichológiai szempontból viszont mégis vajmi kevés. Pedig aztán lett volna mit bemutatni bőven! Hogyan marcangolja szét teljesen a bosszúvágy a lelket, és változtat szörnyeteggé egy embert? Hogyan élteti és hajtja a megtorlás vágya, és meddig képes elmenni, hogy végrehajtsa? Van-e határ, vagy egy pont után már nem számít semmi? Egyáltalán kielégítheti-e a retorzió a főhőst, vagy minden marad ugyanolyan, sőt rosszabb lesz? Ezekre a kérdésekre kaptunk némi választ a zaklatott, kicsapongó és morbid, undorítóan véres jelenetek közepette, de egyáltalán nem kielégítően, és annyi, de annyi minden maradt homályban, hogy inkább csak ürességet érzek, mintsem sajnálatot, vagy dühöt. Sokkal több volt a hangsúly az emberi brutalitás és kegyetlenség kendőzetlen bemutatásán, mint a lélekben lezajló károkon, és ez egy thrillernél igenis baj. A cél itt valószínűleg ez is volt; kevésbé az egyén lelkének állapotát, inkább az emberek beteges élvezetét az agresszió iránt és az oldhatatlan bosszúvágyukat volt hívatott bemutatni - számomra legalábbis ez a mondanivalója.  

Nem ismerem a fájdalmat.
Éppen ezért nem is nagyon tudom, hogy a film zseniális volt-e, vagy betegesen morbid. A hatalmas visszhang után, amit kapott, egy kicsit többet vártam levágott végtagoknál meg fejvesztett kínzásnál és gyilkolásnál. Nem mondom, hogy nem láttam benne a zsenialitást, mert de, nagyon is! De a fékevesztett, túlzott és már-már felesleges erőszak annyira kivett a filmből mindent, ami értéket tudott volna felmutatni, hogy szinte nem is tudok mást felidézni belőle, csak több liter vért és a cél nélküli barbárságot.

Félelem? Azt sem ismerem.
És akkor mi zavart még: hogy a gyilkosnak nem volt személyisége. Nem volt motivációja, nem volt zsánere sem - azon kívül, hogy nőket rabolt, erőszakolt, kínzott, darabolt majd ölt meg. A sorozatgyilkosoknak mindig van zsánere, és ez nem merül ki az áldozat nemében: kor, hajszín, szemszín, hasonlít az anyjára, nővérére, dadusára, gyereke van, szingli, piros a zoknija, boci szeme van - akármi. A sorozatgyilkosok áldozatai között mindig van valami, akár egy hajszálnyi hasonlóság, ezt hívják zsánernek, és az alapján gyilkolnak, de Kyung-Chulnak nem volt. Persze vannak azok a mentálisan zavart, összeszedetlen gyilkosok is, akik impulzívan ölnek, hirtelen érzelmektől vezérelve, de azoknak eleve a mentalitásuk is más, zavartak, kapkodnak; míg a mi gyilkosunk összeszedett, előre tervez (elvileg), és nem vét hibát, tehát sehogy sem illik bele a képbe, hogy ilyen random gyilkoljon, motiváció nélkül. (Motiváció alatt az eleve zavart elmeállapotot kell érteni, ami kiváltja valakinél, hogy gyilkolni kezdjen.) De Kyung-Chul egy pont után már olyan volt, mint mikor a tinilányok becsapják az anyjuk előtt a szoba ajtajukat, mikor dühösek rájuk; jött egy idegesség hullám és puff, egy kés a torokban, puff egy hulla, puff egy levágott fej. Kidolgozatlan a karaktere, a jellemábrázolás felületes, és ez egy thrillernél nagyon, nagyon rossz. (Na de a színész kontójára legyen írva, hogy zseniálisan alakított! Kvázi azért néztem végig, mert a két színészünk eszméletlen alakítást nyújtott, és imádtam őket.)

És akkor a bosszú szomjas főszereplőnk. Jó-jó... de lehetett volna jobb is. Neki legalább van motivációja, oka arra, hogy átment pszichopata szörnyetegbe, de őt is nagyon felületesen ábrázolták. Például az első alkalom, mikor agyonvert valakit; nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ha én egy viszonylag stabil elmeállapotnak örvendő, jólelkű titkos ügynök vagyok, és hirtelen azon kapom magam, hogy brutális hévvel verek valakit félholtra, az egy kissé megrázna. Ha nem is épp abban a pillanatban, mikor kiélem a dühöm, és jól ellátom a baját, de legalább utána! Nem, nem az rázna meg, hogy "úristen, csóri sorozatgyilkost péppé vertem." Nem, inkább az, hogy képes voltam erre. Hogy képes voltam ilyet tenni valakivel, legyen az akármilyen ember. Hogy van egy olyan oldalam, ami szemrebbenés nélkül meg tudna ölni akárkit. Hogy éppen olyanná váltam, mint maga a főgonosz! Na ez megrázna! És akit nem, annak valami gebasz van a fejében - és neki bizony volt. Ezenfelül a lelki világába kvázi nulla betekintést kaptunk, az esetek többségében vagy fapofát vágva dobált kést az emberek testrészeibe, vagy épp elejtett pár könnycseppett, ami kevés, vajmi kevés egy ilyen megrázó(nak szánt) thrillerben. Persze értem én, hogy kiüresedett lelkileg, de annyira mégsem, mert egy kiüresedett ember nem kezd bosszúhadjáratba; egy megtört lélek már annál inkább. És én ezt a megtört lelket szerettem volna látni.

De tény, hogy a csávó bosszúja tetszett. Nem csak megölni akarta a menyasszonya gyilkosát, hanem játszani vele, kínozni, mielőtt végez vele. Félholtra verte, megcsonkította, majd elengedte, aztán megkereste, megint félholtra verte és újra elengedte. Végül pedig méltó módon végzett vele. Na ez tetszett, ez tényleg egy pozitívuma a filmnek! Szeretem, mikor  a gyilkosok pont úgy szenvednek, ahogy az áldozataik, vagy félnek, vagy rimánkodnak, és ritka az olyan film, amiben a kínzás, a szenvedés okozása a bosszú célja.

Ezeken kívül pedig feleslegesen hosszú volt, és csak húzták... és húzták, mint a rétestésztát. Két és fél óra? Komolyan? Brutál hosszú, és egy idő után brutál unalmas is lett. A végére már egyfolytában bele kellett tekerjek, mert annyira untam.

Ahogy már korábban is mondtam; fogalmam sincs, hogy a film morbid volt-e, vagy zseniális. Inkább morbidul zseniális. Mert zseniális az ötlet, és zseniálisak az érzelmek: a rengeteg hiba ellenére is nagyon megrázó, és durván gyomor kell hozzá, hogy az ember végig tudja nézni (és nem csak a vég nélküli gyilokpornó miatt), de közben rengeteg hiba és felületes megoldás van benne, ami elveszi a zsenialitás élét. Meg tudom bocsátani a cél nélküli gyilkolást és a brutalitást is, de nem tudom megbocsátani, hogy a karakterek ilyen kidolgozatlanok, mert ez megöli a thrillert, és megölte ezt a filmet is. Viszont nem mondom, hogy ne nézzétek meg, mert kár lenne kihagyni. Vannak benne nagyon jó és nagyon rossz dolgok is, és ez inkább ízlés függő, hogy ki melyiket látja hangsúlyosabbnak. Ha még nem láttátok, kötelező darab!

Vegetáriánusként Koreában

2020. július 17.
Bár az országok egyre nyitottabbak lesznek, Korea még mindig kissé el van maradva, ha vegetáriánus étrendről van szó. Nem arról van szó, hogy lehetetlenség odaát vegetáriánusként élni, de nem is olyan egyszerű, mint itthon. Mivel ez a kérdés sok embert érint nálunk is, így most hoztam nektek egy posztot, amiben egy blogger bejegyzését fordítottam le, aki nagyszerűen összefoglalta eme kisebbség helyzetét Koreában. 

Amit ebben a bejegyzésben megtalálsz:

- Kérdések és válaszok
- Koreai vegetáriánus szókincs
- Vegetáriánus éttermek Szöulban
- Koreai vegetáriánus ételek
- Sprout


Kérdések és válaszok

Vannak vegetáriánusok Koreában?

Igen! A vegetáriánus trend Koreában is lassan, de biztosan válik egyre népszerűbbé! Egy 2017-es adat szerint 1,5 millió vegetáriánust regisztráltak Koreában. Sajnos, ennek a "trendnek" a meghatározása elég szegényes odakint, szóval készülj fel arra, hogy el tudd mondani, mit eszel, és mit nem eszel!

Túl lehet élni vegetáriánusként Dél-Koreában?

Igen, de nagyon, nagyon nehéz lesz. Attól függ, mennyire veszed szigorúan az étrendedet! Ha például egyáltalán nem vagy hajlandó tengeri állatokból készült ételeket fogyasztani, akkor kösd fel a gatyádat! A legtöbb étterem a leveseit halból vagy rákból készíti. A legjobb, ha keresel egy vegetáriánus ételeket is kínáló éttermet, vagy nyugati konyhára specializálódott helyet.

Vannak vegetáriánus ételek Koreában?

Természetesen! Mivel egyre többen válasszák ezt az étrendet egészségügyi, vagy más okokból, így Szöulban például rengeteg étterem található, ami kielégíti ezt az életmódot. Szöulban még vegetáriánus étel kiszállítás is működik, amit Sproutnak hívnak. De ne felejtsd el, hogy a legtöbb koreai étel állati húsból vagy halból készül! Ez okozhat számodra némi problémát, ha nagyon szigorú vagy az étrendeddel kapcsolatban.

Mennyire nehéz Koreában vegetáriánusnak lenni?

Sajnos, sokkal nehezebb, mint a saját országodban. Bár egyre könnyebbé és könnyebbé válik, de ez semmi a többi országokhoz képest. A legtöbb dolgot online kell megrendelned, de ez sem egy egyszerű menet, hisz ott nem létezik a Trader Joe's vagy a Whole Foods (amerikai élelmiszerboltok), amik tonnaszámra kínálják az organikus, bio, vegán és vegetáriánus termékeket.

A koreaiak átlagosan alacsonyabbak és kevésbé hajlamosak a túlsúlyra. Arra sincs szükségük, hogy különösebben odafigyeljenek az étrendjükre, mert egy: az anyukák főznek rájuk, még akár a 40-es éveikben is és kettő: minden hozzávaló, amit a főzéséhez szokta használni, könnyen beszerezhető.

Korea vegán-barát?

Nem igazán. A vegánoknak sokkal de sokkal nehezebb dolga van Koreában, mint a vegetáriánusoknak. Ha Szöulban vagy Busanban jársz,  sok vegán éttermet fogsz találni, de mindenhol máshol ez már koránt sem ilyen egyszerű.



Koreai vegetáriánus szókincs

Ha vegetáriánusként túl akarod élni Koreában, jó lesz, ha megtanulod a nyelvet – de ha azt nem is, akkor legalább a saját étrendedhez kötődő szókincset, hogy el tudd mondani, mit eszel meg. Az idős korosztály azonban jogosan kissé zavartan fog rád nézni, ha azt mondod nekik, hogy nem eszel húst, de ne akadj fent ezen! Bár a veganizmus és vegetariánizmus egyre növekvő trend, Korea még mindig elmaradott ilyen téren.

저는 채식주의자입니다. (Jeo neun chaeshikju ouija obnida) – Vegetáriánus vagyok.
고기 안 든것 있어요? – (Gogi ahn deungeot isseoyo?) – Kapható valami, amiben nincs hús?
고기는 빼주세요. (Gogi neun bbae jusaeyo) – Kérem, vegyék ki belőle a húst!/Ne tegyenek bele húst!
밥이랑 야채만 주세요. – (bap i rang yachae man juseyo) – Csak rizst és zöldséget, legyen szíves!
저 돼지고기 안 먹어요. (Juh dwaejigogi ahn meogoyo) – Nem eszem sertéshúst.
버섯 더 주세요. (Buhsuht duh juseyo) – Még több gombát, legyen szíves!

Néhány vegetáriánus étterem Szöulban

Huggers (Itaewon) - Ki ne szeretné a hamburgert? Ezen a helyen pedig nagyon finom vegán hamburgereket lehet kapni!

Plant Cafe (Itaewon) - Az étterem nagy előnye, hogy széles a választék, és elmondások szerint minden, amit felszolgálnak isteni! Ezenkívül pedig a hangulat is kellemes, és állatbarát az étterem, vagyis nyugodtan vidd magaddal a szőrös kis barátodat!

Taco Amigo (Itaewon) - Ez nem feltétlenül vegetáriánus étrendre szakosodott hely, de a mexikói enchilada mellett találtok még vegetáriánus és vegán választékot is.

Flying Pan (Itaewon) - Ez az egyik legjobb villásreggeli hely egész Szöulban! Nagyon széles a választék amerikai ételek terén, szóval ez a neked való hely!

Oh Se Gae Hyang (Gwanghamun) - Ha meg akarod ízlelni a valódi koreai ízeket anélkül, hogy aggódnod kellene az állati hús miatt, akkor ezt a helyet neked nyitották meg! 

March Rabbit (Sinsa) - Néha az ember nem vágyik másra, csak egy jó kis salátára vagy paninire (olasz szendvicsféleség). A March Rabbit a húsételeket egy külön grillen készíti, elválasztva a többi, vegetáriánus ételtől, így ide akár a húsevő barátaiddal is elmehetsz!

B’mucho Cantina (Hongdae) - Ez az autentikusság és a mexikói ételek Mennyországa! Egy aprócska étteremről van szó, amit egy mexikói srác és a koreai felesége üzemeltet. Vegetáriánus menü is van az étlapjukon, és nem bánják, ha arra kéred őket, hogy vegyék ki a húst az ételből!

Koreai vegetáriánus ételek

Készülj arra, hogy rengeteg tésztát és rizst fogsz enni! 

Bibimbap (비빔밥)

Ez az étel rizsből, zöldségekből, tojásból és húsból készül, de egész nyugodtan megkérheted az éttermet, hogy tojás és hús nélkül készítsék el neked. Általában zöldségkörettel szokták tálalni, például rizzsel, retekkel és ecetes uborkával.


Mayak Kimbap (마약김밥)

Ezek kis mini tekercsek zöldségekkel töltve és hínárba csomagolva. Általában mákos és szezám-olajjal kenik meg, amitől nagyon finom lesz - annyira finom, hogyha egyszer elkezded enni, nem tudsz vele leállni!


Japchae (잡채)

Ez egy vegyes zöldséges fogás, de a fő összetevője az édesburgonya és az üvegtészta. Általában sertés- vagy marhahússal párosítják, de megkérheted az éttermet, hogy ne tegyenek bele húst, vagy kereshetsz egy olyat, ahol eleve nem adnak hozzá.



Tteokbokki (떡볶이)

Ha nem szereted a fűszeres ételeket, ezt inkább ne próbáld ki - mert ez a fogás megizzaszt, de rendesen! A tteokbokki egy rizssütemény, amit gochujangban (csilipaprikás ételízesítő) vagy fűszeres paprikakrémben főznek; az embernek a már a hangzásától is izzadni támad kedve. Ennek is több fajtája van, némelyikbe halat, némelyikbe tojást is tesznek.


Naengmyeon (냉면)

Ez egy átkozottul finom fogás, amit nyaranta szokás fogyasztani. Általában hajdina tésztával készítik, de szokás még üvegtésztával is felszolgálni. Ecetes, édes, hideg levesben szokták tálalni. Általában marhahúslevessel készítik, de a receptből ki lehet venni a húst.


Ramyeon (라면)

Mindenki kedvence - még azé is, aki sosem kóstolta - bizony egy nagyon jó kis vega étel. Egy egyszerű, fűszeres, instant tészta leves. Ha kíváncsi vagy, mi a különbség a rámen és a ramyeon között hát tessék: az egyik japán, a másik koreai - mert hát a koreaiaknak különlegeseknek kell lenniük.


Pajeon (파전)

Ezt az ételt búzalisztből, rizslisztből, mogyoróhagymából és tojásból készítik, de persze készülhet még zöldségből, tengergyümölcseiből és húsból is. A piacokon és fesztiválokon nagyon népszerű étel.


Tojáskenyér ( 계란빵)

Bár nem a legtartalmasabb étel, de nagyon népszerű és finom, egy kis nasinak vagy rágcsálnivalónak tökéletes. A bája abban rejlik, hogy a kenyérnek édeskés, tojás íze van. 


Sprout

Akár vegán, akár vegetáriánus vagy, vagy csak szimplán egészséges ételekre vágysz, odakint a Sproutot ajánlják! A Sprout-ot 2015-ben alapította egy holisztikus táplálkozási szakember, aki a bioélelmiszereket, és természetes összetevőiből készült étrendet akarta népszerűsíteni. A legtöbb ételnél kerülik a feldolgozott termék felhasználását, a vegyszereket és az adalékanyagokat, hogy minél egészségesebb legyen.

Forrás: ITT
Ha van rá lehetőséged és szívesen támogatnád az oldalt, akkor ezt az alábbi gombra kattintva megteheted.